Felvételizhettek egy újabb mesterszakra, ha már ilyen képzésben is szereztetek diplomát? Olvasói kérdésre válaszolunk.
Abban az esetben, ha már elvégeztem egy alap- és egy mesterképzést 3+2 év alatt, akkor a megmaradt két darab mesteres állami ösztöndíjas félévet felhasználhatom egy újabb mesterszak elvégzéséhez? Vagy mivel megvan a két diplomám, így már csak fizetős képzésre jelentkezhetek?
Nem, a maradék két állami ösztöndíjas félévet egy újabb mester-, vagy akár alapszakon is fel lehet használni, az ösztöndíjas képzésben való részvételt ugyanis nem zárja ki a felsőoktatásban szerzett fokozat. Ugyanakkor, mivel a mesterképzések két évig tartanak, a második évet már csak önköltséges formában lehet elvégezni.
Összesen tizenkét - osztatlan, több mint tíz féléves képzés esetén tizennégy - szemeszteren át tanulhattok támogatott formában. Szabály továbbá, hogy egy adott szakon az állami ösztöndíjjal folytatott tanulmányok hossza legfeljebb két félévvel lehet hosszabb a képzési időnél. Ha egyszerre két szakon tanultok támogatott formában, duplán fogynak az ösztöndíjas félévek.
November 15-ig jelentkezhettek a februárban induló egyetemi, főiskolai képzésekre: a keresztféléves felvételiről szóló összes cikkünket itt találjátok.
Vigyázat: legalább ennyi kreditet kell szereznetek, hogy ne veszítsétek el az állami ösztöndíjas helyet
Az, hogy állami ösztöndíjas képzésre kerültetek be, még nem jelent végleges finanszírozási kategóriát. Mi az a minimális kreditszám, amelyet el kell érnetek ahhoz, hogy ne soroljanak át önköltséges képzésre? Olvasói kérdésre válaszolunk.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
