Akkor is tanulhattok állami ösztöndíjjal, ha már van diplomátok?

Felvételizhettek egy újabb mesterszakra, ha már ilyen képzésben is szereztetek diplomát? Olvasói kérdésre válaszolunk.

  • Eduline

Abban az esetben, ha már elvégeztem egy alap- és egy mesterképzést 3+2 év alatt, akkor a megmaradt két darab mesteres állami ösztöndíjas félévet felhasználhatom egy újabb mesterszak elvégzéséhez? Vagy mivel megvan a két diplomám, így már csak fizetős képzésre jelentkezhetek?

Nem, a maradék két állami ösztöndíjas félévet egy újabb mester-, vagy akár alapszakon is fel lehet használni, az ösztöndíjas képzésben való részvételt ugyanis nem zárja ki a felsőoktatásban szerzett fokozat. Ugyanakkor, mivel a mesterképzések két évig tartanak, a második évet már csak önköltséges formában lehet elvégezni.

Összesen tizenkét - osztatlan, több mint tíz féléves képzés esetén tizennégy - szemeszteren át tanulhattok támogatott formában. Szabály továbbá, hogy egy adott szakon az állami ösztöndíjjal folytatott tanulmányok hossza legfeljebb két félévvel lehet hosszabb a képzési időnél. Ha egyszerre két szakon tanultok támogatott formában, duplán fogynak az ösztöndíjas félévek.

November 15-ig jelentkezhettek a februárban induló egyetemi, főiskolai képzésekre: a keresztféléves felvételiről szóló összes cikkünket itt találjátok.

Vigyázat: legalább ennyi kreditet kell szereznetek, hogy ne veszítsétek el az állami ösztöndíjas helyet

Az, hogy állami ösztöndíjas képzésre kerültetek be, még nem jelent végleges finanszírozási kategóriát. Mi az a minimális kreditszám, amelyet el kell érnetek ahhoz, hogy ne soroljanak át önköltséges képzésre? Olvasói kérdésre válaszolunk.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.