Most már biztos: vége a TÉR-nek
A miniszterelnök közösségi oldalán jelentette be a kormány új döntését.
2020 után a felsőoktatásban is bevezetnék a kompetenciamérést: a hallgatóknak a képzés elején, illetve a végzés előtt kellene online formában kitölteniük egy tesztet - írja a Magyar Nemzet.
A felsőoktatási kompetenciamérés bevezetésétől az oktatásirányítás a lemorzsolódás csökkenését várja. A mérési eredmények az intézmények számára is kijelölik majd a képzések fejlesztési irányait, illetve segítenek azonosítani a lemorzsolódásban veszélyeztett hallgatói kört - írja a Magyar Nemzet.
Egy tavaly közzétett országos vizsgálat szerint – amelyet a Debreceni Egyetem Felsőoktatási Kutató és Fejlesztő Központja készített – az alapképzésekben a hallgatók negyven, a mesterképzésekben 15 százaléka sikertelenül zárja a tanulmányait, a doktori képzésben résztvevőknek pedig az ötven százaléka morzsolódik le - írja a lap.
A kompetenciamérés bevezetését egy 2017-ben indult, 1,9 milliárd forintos forrásból megvalósuló uniós projekt keretein belül készítik elő. Az Oktatási Hivatal (OH) honlapján elérhető dokumentumok szerint jelenleg nemzetközi szakértők bevonásával zajlanak az intézményi egyeztetések, a rendszerszintű bevezetést pedig 2020 őszétől tervezik.
A képzés elején, illetve a végzés előtt is két-két általános alapkészséget mérnének, emellett az intézménynek az adott képzési területen fontos, szakspecifikus kompetenciákat is vizsgálhatnák egy további teszt keretében. A Magyar Nemzet kereste az Innovációs és Technológiai Minisztériumot (ITM) a mérés részleteivel kapcsolatban, de még nem kaptak választ.
A központosítás és a tanárok leterheltsége miatt romlik a diákok teljesítménye a PSZ alelnöke szerint
A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a 24.hu-nak arról beszélt, hogy a diákok teljesítményében megfigyelhető negatív tendencia visszavezethető 2013-ig, amikor állami kézbe kerültek az oktatási intézmények, de a tanárok és a diákok leterheltsége is közrejátszik, a lemaradókkal pedig nincs, aki foglalkozzon. Szerinte a gyerekek egyedi fejlődési szakaszait kellene figyelembe venni a feszes tanterv teljesítése helyett.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A miniszterelnök közösségi oldalán jelentette be a kormány új döntését.
A Magyarországnak járó uniós források egy részét szociális és társadalompolitikai fejlesztésekre fordítaná a Tisza-kormány. Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter szerint a tervek között szerepel egy olyan iskolai program létrehozása is, amely a diákok mentális jóllétét támogatná.
A sztrájkjog visszaállítása, a tankerületek átvilágítása, az SNI ellátás helyzete – többek között ezekről egyezetett az oktatási és gyermekügyi miniszter civil szervezetek képviselőivel.
Kell a gyereknek a pihenés, ki kell adni a szabadságokat – vannak olyan óvodák, ahol nyomatékosan kérik az óvodapedagógusok, ne vigyék a szülők nyáron az óvodai ügyeletbe a gyereket. Viszont olyan intézményre is akad példa, ahol az előző nap is lehet szólni, hogy másnap bemenne a gyerek.
A gyerekek érdekeit minden szakpolitikai döntés középpontjába helyezné az a javaslatcsomag, amelyet a Gyermekjogi Civil Koalíció adott át Bódis Krisztának. A több mint százoldalas javaslat a gyermekvédelmi, oktatási, egészségügyi és szociális rendszer hiányosságaira kínálna összehangolt megoldásokat.
A Teleki Blanka Gimnázium egykori igazgatója, a Tanítanék Mozgalom vezéralakja még a 2016-os diáktüntetések idején vált ismertté. Később otthagyta az oktatást, jelenleg Dániában él. Most pedig nyílt levelet írt Lannert Judit oktatási miniszternek, amit teljes egészében közlünk.
Az ausztráliai egyetem oktatója azt írta: nem szabad spórolni a minőségen vagy másra bízni a gondolkodást.