2020 után a felsőoktatásban is bevezetnék a kompetenciamérést: a hallgatóknak a képzés elején, illetve a végzés előtt kellene online formában kitölteniük egy tesztet - írja a Magyar Nemzet.
A felsőoktatási kompetenciamérés bevezetésétől az oktatásirányítás a lemorzsolódás csökkenését várja. A mérési eredmények az intézmények számára is kijelölik majd a képzések fejlesztési irányait, illetve segítenek azonosítani a lemorzsolódásban veszélyeztett hallgatói kört - írja a Magyar Nemzet.
Egy tavaly közzétett országos vizsgálat szerint – amelyet a Debreceni Egyetem Felsőoktatási Kutató és Fejlesztő Központja készített – az alapképzésekben a hallgatók negyven, a mesterképzésekben 15 százaléka sikertelenül zárja a tanulmányait, a doktori képzésben résztvevőknek pedig az ötven százaléka morzsolódik le - írja a lap.
A kompetenciamérés bevezetését egy 2017-ben indult, 1,9 milliárd forintos forrásból megvalósuló uniós projekt keretein belül készítik elő. Az Oktatási Hivatal (OH) honlapján elérhető dokumentumok szerint jelenleg nemzetközi szakértők bevonásával zajlanak az intézményi egyeztetések, a rendszerszintű bevezetést pedig 2020 őszétől tervezik.
A képzés elején, illetve a végzés előtt is két-két általános alapkészséget mérnének, emellett az intézménynek az adott képzési területen fontos, szakspecifikus kompetenciákat is vizsgálhatnák egy további teszt keretében. A Magyar Nemzet kereste az Innovációs és Technológiai Minisztériumot (ITM) a mérés részleteivel kapcsolatban, de még nem kaptak választ.
A központosítás és a tanárok leterheltsége miatt romlik a diákok teljesítménye a PSZ alelnöke szerint
A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a 24.hu-nak arról beszélt, hogy a diákok teljesítményében megfigyelhető negatív tendencia visszavezethető 2013-ig, amikor állami kézbe kerültek az oktatási intézmények, de a tanárok és a diákok leterheltsége is közrejátszik, a lemaradókkal pedig nincs, aki foglalkozzon. Szerinte a gyerekek egyedi fejlődési szakaszait kellene figyelembe venni a feszes tanterv teljesítése helyett.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
