Friss világrangsor: két magyar egyetem a legjobbak között a műszaki területen

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Debreceni Egyetem került be a brit Times Higher Education 2020-as, a mérnöki tudományokat oktató intézmények listájára.

  • Eduline

Október 17-én közzétették a londoni székhelyű Times Higher Education (THE) újabb tudományterületi világrangsorát. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) és a Debreceni Egyetem a 601-800. helyen került be a legjobbak közé. Az idén 1008, az általános mérnöki, a villamosmérnöki, a gépészmérnöki, a repülőgépmérnöki, az építő- vagy a vegyészmérnöki területen oktató intézmény szerepel a listán.

A Debreceni Egyetem tavalyi eredményét megtartva idén is a 601-800-as kategóriában kapott helyet, a legtöbb pontot a nemzetköziség területén szerezte - írja közleményében az egyetem.

A szakterületi rangsorokat az összesített listához hasonló szempontok alapján állítják össze, vagyis az oktatási környezet, kutatás, idézettség, ipari bevételek és nemzetközi orientáció alapján mérték az intézmények teljesítményét. A rangsort holtversenyben a California Institute of Technology és a Stanford University vezeti, előbbi tavaly a negyedik, utóbbi a második volt. A harmadik helyen a University of Cambridge és Harvard University osztozik, az ötödik pedig a tavalyi listavezető University of Oxford lett. A brit és amerikai egyetemek után a legjobb eredményt az ETH Zurich érte el: a nyolcadik helyet szerezte meg. 

A bölcsészettudományi rangsorba egyetlen magyar egyetemként az ELTE került be: a részleteket itt olvashatjátok.

Friss világrangsor: több magyar egyetem rontott a helyezésén

Nyolc magyar egyetem került fel a londoni székhelyű Times Higher Education (THE) most publikált világrangsorára. A legjobb eredményt idén is a Semmelweis Egyetem érte el. Több intézmény rontott a helyezésén, új belépőként viszont a Szent István Egyetem is megjelent a listán.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.