Átalakítva indul újra a megszüntetett kulturális antropológia alapszak a Miskolci Egyetemen

A 2020/2021-es tanévtől újraindul a 2016-ban megszüntetett kulturális antropológia alapképzés a Miskolci Egyetemen. A szakért felelős intézet igazgatója az Eduline-nak elmondta: a szakot a piaci igényekhez igazodva alakították át, a gyakorlati alkalmazást helyezve a középpontba.

  • Eduline

Nagy tiltakozást váltott ki 2015-ben a hír, hogy a 2016/2017-es tanévtől - húsz másik BA-képzéssel együtt - megszüntetik a kulturális antropológia alapszakot. A képzést addig indító Miskolci Egyetem mellett a Magyar Kulturális Antropológiai Társaság, illetve az amerikai és a brit antropológiai társaság is tiltakozott.

A kulturális antropológiai képzések értelmezhetővé teszik a komplex társadalmi jelenségeket, és hozzájárulnak a társadalompolitikai döntésekhez, intézkedések előkészítéséhez, bevezetéséhez, társadalmi konfliktusok felismeréséhez és hatékony megoldásához - írta akkor a Magyar Kulturális Antropológiai Társaság, kiemelve, hogy az észak-magyarországi hátrányos helyzetű térségben nagyon fontos szerepet tölt be a képzés, amely a szélsőséges politikai, társadalmi elképzelések helyett más eszközöket, érvrendszert, érzékenységet kínál.

A Miskolci Egyetem az elmúlt években a piaci igényekhez igazítva, az alkalmazott társadalomtudományi képzést a középpontba helyezve újította meg a szakot, amely a 2020/2021-es tanévtől indulhat újra az intézményben - mondta Kotics József, a Miskolci Egyetem Antropológiai és Filozófiai Tudományok Intézetének igazgatója az Eduline-nak. Hozzátette: öt éve is ugyanazt tanították, de a külső kényszer miatt átgondolták a képzési és kimeneti követelményeket, illetve a tárgyi strukturát. "Igazoltuk, hogy a képzés fontos és hasznos" - mondta.

Az átalakított képzésben három színtéren mutatják be a kulturális-társadalmi problémákat, folyamatokat, konfliktusokat és gyakorlati kezelésüket: a gazdasági, a társadalompolitikai és közigazgatási, illetve a nonprofit és civil szférában. A hallgatók tanulnak majd a szervezet- és közösségfejlesztésről, a társadalmi integrációról és felzárkózásról, az egészségről és fogyasztásról, és esettanulmányok formájában dolgozzák fel például a környezet és társadalom összefüggéseivel, a perifériás társadalmi csoportokkal és a migrációval kapcsolatos kérdéseket. A hallgatók alapszinten megtanulnak fotózni és filmezni is - mondta Kotics József az Eduline-nak.

Decemberben jelenik meg a felsőoktatási felvételi tájékoztató

A felsőoktatási felvételi tájékoztató decemberben jelenik meg - közölte az Oktatási Hivatal az MTI-vel.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.