A 2020/2021-es tanévtől újraindul a 2016-ban megszüntetett kulturális antropológia alapképzés a Miskolci Egyetemen. A szakért felelős intézet igazgatója az Eduline-nak elmondta: a szakot a piaci igényekhez igazodva alakították át, a gyakorlati alkalmazást helyezve a középpontba.
Nagy tiltakozást váltott ki 2015-ben a hír, hogy a 2016/2017-es tanévtől - húsz másik BA-képzéssel együtt - megszüntetik a kulturális antropológia alapszakot. A képzést addig indító Miskolci Egyetem mellett a Magyar Kulturális Antropológiai Társaság, illetve az amerikai és a brit antropológiai társaság is tiltakozott.
A kulturális antropológiai képzések értelmezhetővé teszik a komplex társadalmi jelenségeket, és hozzájárulnak a társadalompolitikai döntésekhez, intézkedések előkészítéséhez, bevezetéséhez, társadalmi konfliktusok felismeréséhez és hatékony megoldásához - írta akkor a Magyar Kulturális Antropológiai Társaság, kiemelve, hogy az észak-magyarországi hátrányos helyzetű térségben nagyon fontos szerepet tölt be a képzés, amely a szélsőséges politikai, társadalmi elképzelések helyett más eszközöket, érvrendszert, érzékenységet kínál.
A Miskolci Egyetem az elmúlt években a piaci igényekhez igazítva, az alkalmazott társadalomtudományi képzést a középpontba helyezve újította meg a szakot, amely a 2020/2021-es tanévtől indulhat újra az intézményben - mondta Kotics József, a Miskolci Egyetem Antropológiai és Filozófiai Tudományok Intézetének igazgatója az Eduline-nak. Hozzátette: öt éve is ugyanazt tanították, de a külső kényszer miatt átgondolták a képzési és kimeneti követelményeket, illetve a tárgyi strukturát. "Igazoltuk, hogy a képzés fontos és hasznos" - mondta.
Az átalakított képzésben három színtéren mutatják be a kulturális-társadalmi problémákat, folyamatokat, konfliktusokat és gyakorlati kezelésüket: a gazdasági, a társadalompolitikai és közigazgatási, illetve a nonprofit és civil szférában. A hallgatók tanulnak majd a szervezet- és közösségfejlesztésről, a társadalmi integrációról és felzárkózásról, az egészségről és fogyasztásról, és esettanulmányok formájában dolgozzák fel például a környezet és társadalom összefüggéseivel, a perifériás társadalmi csoportokkal és a migrációval kapcsolatos kérdéseket. A hallgatók alapszinten megtanulnak fotózni és filmezni is - mondta Kotics József az Eduline-nak.
Decemberben jelenik meg a felsőoktatási felvételi tájékoztató
A felsőoktatási felvételi tájékoztató decemberben jelenik meg - közölte az Oktatási Hivatal az MTI-vel.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
