Végzősök, figyelem! Ezeket a nyelvvizsgákat fogadják el a diplomához

Ha hamarosan diplomáztok, de még nincs nyelvvizsgátok, nem mindegy, hogy milyen bizonyítványt szereztek. Nem minden típust fogadnak el a diplomához. Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.

  • Eduline

Jövőre diplomázok, de még nincs nyelvvizsgám. Úgy tudom, alapszakon egy középfokú nyelvvizsga kell. Akkor mindegy, hogy milyen nyelvből és melyik nyelvvizsgaközpontban teszem le?

Az igaz, hogy alapszakos diplomához egy középfokú (B2-es szintű), komplex, államilag elismert általános nyelvvizsgára van szükség. Azonban az adott szak képzési és kimeneti követelményeiben ennél szigorúbb feltételt - például általános helyett vagy mellett szakmai nyelvvizsgát - is meghatározhatnak. Ezért mielőtt kiválasztjátok a nyelvvizsgát, mindenképp nézzétek meg a szakotokra vonatkozó kimeneteli követelményeket.

Ilyen nyelvvizsgák közül válogathattok: itt a teljes lista

Bőven volt változás az elmúlt hónapokban a nyelvvizsgapiacon: visszatért a TELC, és új típusú nyelvvizsgákra is jelentkezhettek. Ha nyelvvizsgaválasztás előtt álltok, és nem tudjátok, milyen akkreditált vizsgák közül válogathattok, akkor ez a lista nektek szól.

Az államilag elismert vizsga­rendszereket működtető vizsga­központokről és a nyelvekről bővebben itt olvashattok. Csoportokra bontva láthatjátok például a kétnyelvű, általános nyelvvizsga-bizonyítványt adó vizsgaközpontok listáját, de az egynyelvű, szaknyelvi nyelvvizsga-bizonyítványt adó vizsgaközpontok is a listán sorakoznak.

Így a saját igényeiteknek vagy éppen a követelményeiteknek megfelelően választhattok vizsgaközpontot, ahol aztán nyelvvizsgázhattok az ország különböző városaiban. Akinek esetleg már van nyelvvizsgája, de nincsen a felsoroltak között, eljárási díj ellenében honosíthatja azt, így azt is elfogadhatják a diplomához. Erről bővebben itt olvashattok.

2020-tól már felvételi követelmény lesz a nyelvvizsga:

Megszólalt a minisztérium: maradnak a 2020-as felvételi feltételek

Nem várható semmilyen változás a 2014-ben megjelent rendelkezésekben - így reagált az Emberi Erőforrások Minisztériuma a 2020-as felvételi szabályok lazulásáról szóló hírekre.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.