„Nem lenne jó megoldás így rövidíteni a képzési időt, és ezzel csökkenteni az óvadapedagógus-hiányt” – mondta az Eduline-nak a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) óvodapedagógiai tagozatának vezetője. Szakmai szervezetekhez az elmúlt hetekben olyan információk jutottak el, amelyek szerint kormányzati oldalán felmerült a középfokú óvodapedagógiai képzés visszaállítása.
„Megdöbbenve hallottuk nem hivatalos forrásokból, hogy kormányzati oldalon felmerült a középfokú óvodapedagógus képzés visszaállítása, és szóba került az óvodapedagógus, illetve a csecsemő- és kisgyermeknevelői BA szak megszüntetése is” – írta múlt heti állásfoglalásában a Civil Közoktatási Platform. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetéhez (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezetéhez (PSZ) is eljutottak hasonló hírek – a PDSZ Maruzsa Zoltán köznevelési helyettes államtitkárt vonta kérdőre, aki azt válaszolta, ő is hallott már arról, hogy ez a hír terjedt el, „ilyen döntés azonban nem született”.
„Nem lenne jó megoldás”
„Elutasítjuk ezt a tervet. Hivatalosan még sehol nem hangzott el a tervezet, de nem is szeretnénk, hogy elhangozzon” – mondta az Eduline-nak Verba Attiláné, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) óvodapedagógiai tagozatának elnöke. „Nem lenne jó megoldás így rövidíteni a képzési időt, és ezzel csökkenteni az óvadapedagógus-hiányt” – tette hozzá.
A PSZ tavaszi országos óvodapedagógiai konferenciáján is elhangzott, hogy még egy 21-22 éves friss diplomásnak is évekbe telhet, mire felveszi a ritmust, és minden feladatot megfelelően el tud látni az óvodában – emelte ki az elnök. „Így ez a képzés általános iskola után kezdődne, és 18-19 évesen kerülnének oda a végzettek az óvodákba. Természetesen mindig vannak kivételek, de alapvetően nem alkalmas egy ilyen fiatal ember arra, hogy gyerekeket neveljen” – hangúlyozta Verba Attiláné.
Óvodapedagógusok képzése: fontos kérdést tett fel a minisztériumnak a PDSZ
Tényleg azt tervezi az oktatásirányítás, hogy a csecsemő- és kisgyermeknevelők, valamint az óvodapedagógusok képzését középfokra állítják vissza? Ezt kérdezte Maruzsa Zoltán köznevelési helyettes államtitkártól a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). A helyettes államtitkár azt válaszolta: ilyen döntés nem született.
„Súlyos minőségromlás”
„A magyar kisgyermeknevelés európai és világhírű, melynek több, szerteágazó oka van. Ezek közül az egyik a főiskolai végzettséghez kötött munkavégzés. Tudományos, sokirányú szakmai ismereteket, melyek elemi feltételei a gyermekek igényeinek és szükségleteinek (például: táplálkozás, sajátos igények korai jeleinek felismerése, személyre szabott prevenciós/fejlesztő foglalkozások stb.) megfelelő sokrétű, komplex és felelős gondoskodásnak, csak felsőfokú végzettséggel lehet szerezni” – írta állásfoglalásában a Civil Közoktatási Platform.
Hozzátették: az óvodapedagógus-képzés történetében hosszú ideig volt középfokú szinten a képzés, de 1959 óta – elsőnek Európában – felsőfokon folyik a képzés. „Igaz, hogy a magyar óvodahálózat dinamikus fejlődésének időszakában (1970-es és 80-as években) a régi szakközépiskolai rendszer átmenetileg besegített az óvodapedagógus-hiány enyhítésében, de ez ideiglenes megoldás volt. Óriási hiba lenne az óvodapedagógus-hiányt, az idegennyelv-oktatás deficites állapotát ismét ezen az úton kezelni, mivel következményeit tekintve a súlyos minőségromlás a konkrét ellátásban járna vállalhatatlan kockázatokkal” – írták.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
