A kormány ismét felmelegíteni készül azt az időről időre előkerülő elgondolást, amely egy vagy két nagyobb konglomerátumba tömörítené az öt művészeti egyetemet – írja a hvg.hu.
A hamarosan kezdődő parlamenti ülésszakban be is nyújtanák a javaslatot. A tervek azonban nem a felsőoktatási államtitkárságon készülnek, sőt az oktatásért felelős államtitkár és a felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár is csak pletykákból és a magyarázatot kérő rektorok telefonjaiból értesült a létezésükről – írja a hvg.hu.
A Magyar Képzőművészeti Egyetem (MKE), a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME), a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (Zeneakadémia), a Színház és Filmművészeti Egyetem (SZFE), és a Magyar Táncművészeti Egyetem (MTE) vezetőjét szintén semmilyen formában nem vonták be az előkészítésbe.
A Zeneakadémián a hvg.hu szerint a hétre külön „válságértekezletet” hívtak össze az ügyben, miközben a miniszterelnökkel jó kapcsolatot ápoló művészeket, köztük a Magyar Művészeti Akadémia számos megbecsült tagját próbálják mozgósítani, hogy vezető kormánypárti politikusoknál - elsőként is Orbán Viktornál - lobbizzanak a Liszt Ferenc alapította, 150 éves, nemzetközi hírű intézmény önállósága mellett.
A legkönnyebb helyzetben az Emmitől várhatóan az innovációs tárcához kerülő Moholy-Nagy Művészeti Egyetem van, amelyre hasonló modellváltás várhat, mint az alapítványi fenntartásba kerülő Budapesti Corvinus Egyetemre, így feltehetően megússza az összeolvasztást.
Az öt művészeti egyetem rektora azt tervezi, hogy szóba hozzák a témát a felsőoktatási helyettes államtitkárral tartandó e heti, más témában már hetekkel korábban leszervezett találkozójukon is.
A művészeti egyetemek rektorai már 2011-ben is tiltakoztak az összevonás ellen, erről itt olvashattok:
A művészeti egyetemek rektorainak sem tetszik az összevonás terve
A felsőoktatási törvény új koncepciójával kapcsolatban szerdán került szóba több sajtóorgánumban a művészeti felsőoktatási intézmények integrációja. Pénzügyi előnye bizonytalan kimenetelű, szakmailag, mivel rendkívül különböző hagyományokról, képzési struktúrákról és formákról van szó, nem indokolt - áll Batta Andrásnak, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektorának Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszterhez írt levelében.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
