A kormány ismét felmelegíteni készül azt az időről időre előkerülő elgondolást, amely egy vagy két nagyobb konglomerátumba tömörítené az öt művészeti egyetemet – írja a hvg.hu.
A hamarosan kezdődő parlamenti ülésszakban be is nyújtanák a javaslatot. A tervek azonban nem a felsőoktatási államtitkárságon készülnek, sőt az oktatásért felelős államtitkár és a felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár is csak pletykákból és a magyarázatot kérő rektorok telefonjaiból értesült a létezésükről – írja a hvg.hu.
A Magyar Képzőművészeti Egyetem (MKE), a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME), a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (Zeneakadémia), a Színház és Filmművészeti Egyetem (SZFE), és a Magyar Táncművészeti Egyetem (MTE) vezetőjét szintén semmilyen formában nem vonták be az előkészítésbe.
A Zeneakadémián a hvg.hu szerint a hétre külön „válságértekezletet” hívtak össze az ügyben, miközben a miniszterelnökkel jó kapcsolatot ápoló művészeket, köztük a Magyar Művészeti Akadémia számos megbecsült tagját próbálják mozgósítani, hogy vezető kormánypárti politikusoknál - elsőként is Orbán Viktornál - lobbizzanak a Liszt Ferenc alapította, 150 éves, nemzetközi hírű intézmény önállósága mellett.
A legkönnyebb helyzetben az Emmitől várhatóan az innovációs tárcához kerülő Moholy-Nagy Művészeti Egyetem van, amelyre hasonló modellváltás várhat, mint az alapítványi fenntartásba kerülő Budapesti Corvinus Egyetemre, így feltehetően megússza az összeolvasztást.
Az öt művészeti egyetem rektora azt tervezi, hogy szóba hozzák a témát a felsőoktatási helyettes államtitkárral tartandó e heti, más témában már hetekkel korábban leszervezett találkozójukon is.
A művészeti egyetemek rektorai már 2011-ben is tiltakoztak az összevonás ellen, erről itt olvashattok:
A művészeti egyetemek rektorainak sem tetszik az összevonás terve
A felsőoktatási törvény új koncepciójával kapcsolatban szerdán került szóba több sajtóorgánumban a művészeti felsőoktatási intézmények integrációja. Pénzügyi előnye bizonytalan kimenetelű, szakmailag, mivel rendkívül különböző hagyományokról, képzési struktúrákról és formákról van szó, nem indokolt - áll Batta Andrásnak, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektorának Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszterhez írt levelében.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
