Több évtizedes hátrányt kell ledolgozni - mondta a felsőoktatási lemorzsolódásról Horváth Zita helyettes államtitkár.
„Az egyetemek nagyon komoly lemorzsolódást csökkentő, felzárkóztató programokat szerveznek uniós, hazai és saját erőforrásaikból. Ebben a tekintetben azonban mindenképp van még hova fejlődnünk” – mondta a Horváth Zita felsőoktatási helyettes államtitkár a Magyar Hírlapnak.
Hozzátette: minden esetben meg kell nézni, hogy mi áll a lemorzsolódás hátterében, például hogy a hallgató azért nem tudja-e tartani az ütemet, mert nem rendelkezik a szükséges tudással, vagy mert anyagilag nem bírja, vagy mert nincs nyelvvizsgája. „Itt több évtizedes hátrányt kell ledolgozni” – mondta.
A helyettes államtitkár kitért arra is, hogy a Fokozatváltás a felsőoktatásban stratégiában azt vállalták, hogy 2020-ra körülbelül harminc százalék lesz a diplomások aránya a lakosságon belül. „Azt gondolom, hogy ezt lehet tartani, és hosszabb távon a cél, hogy stabilan beálljunk a harminc–harmincöt közötti arányra. A digitalizáció megjelenésével a legtöbb munkakör betöltéséhez magas szintű tudásra van szükség, a munkahelyek elvárják a diplomát. Természetesen szükség van a szakképzett munkaerőre is, de egy biztos: akár a fizetéseket nézzük, akár a foglalkoztatottsági rátát, a diplomával rendelkezők mindig jobb helyzetben vannak a munkaerőpiacon” – mondta.
Riasztó lemorzsolódási adatok: van, ahol tízből négy hallgató otthagyja az egyetemet
Tízből négy hallgató mindenféle „papír", diploma és abszolutórium nélkül távozott az egyetemről - derül ki a 2010-ben kezdett, műszaki alapszakosokról készített kutatásból. Riasztóak a lemorzsolódási adatok, az esti és levelező tagozatosok közül például csak minden harmadik hallgató szerzett végzettséget, de a fizetős formában tanulók körében sem jobb a helyzet.
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
