Több évtizedes hátrányt kell ledolgozni - mondta a felsőoktatási lemorzsolódásról Horváth Zita helyettes államtitkár.
„Az egyetemek nagyon komoly lemorzsolódást csökkentő, felzárkóztató programokat szerveznek uniós, hazai és saját erőforrásaikból. Ebben a tekintetben azonban mindenképp van még hova fejlődnünk” – mondta a Horváth Zita felsőoktatási helyettes államtitkár a Magyar Hírlapnak.
Hozzátette: minden esetben meg kell nézni, hogy mi áll a lemorzsolódás hátterében, például hogy a hallgató azért nem tudja-e tartani az ütemet, mert nem rendelkezik a szükséges tudással, vagy mert anyagilag nem bírja, vagy mert nincs nyelvvizsgája. „Itt több évtizedes hátrányt kell ledolgozni” – mondta.
A helyettes államtitkár kitért arra is, hogy a Fokozatváltás a felsőoktatásban stratégiában azt vállalták, hogy 2020-ra körülbelül harminc százalék lesz a diplomások aránya a lakosságon belül. „Azt gondolom, hogy ezt lehet tartani, és hosszabb távon a cél, hogy stabilan beálljunk a harminc–harmincöt közötti arányra. A digitalizáció megjelenésével a legtöbb munkakör betöltéséhez magas szintű tudásra van szükség, a munkahelyek elvárják a diplomát. Természetesen szükség van a szakképzett munkaerőre is, de egy biztos: akár a fizetéseket nézzük, akár a foglalkoztatottsági rátát, a diplomával rendelkezők mindig jobb helyzetben vannak a munkaerőpiacon” – mondta.
Riasztó lemorzsolódási adatok: van, ahol tízből négy hallgató otthagyja az egyetemet
Tízből négy hallgató mindenféle „papír", diploma és abszolutórium nélkül távozott az egyetemről - derül ki a 2010-ben kezdett, műszaki alapszakosokról készített kutatásból. Riasztóak a lemorzsolódási adatok, az esti és levelező tagozatosok közül például csak minden harmadik hallgató szerzett végzettséget, de a fizetős formában tanulók körében sem jobb a helyzet.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
