Versenyképes felsőoktatási béreket, új képzési normatívarendszert követel a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ). Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szeptembertől a képzési alaptámogatást több képzési területen a megemelt képzési önköltség alapján kapják majd meg az egyetemek, főiskolák.
„Az ELTE Szenátusa a 2019-es költségvetési évre vonatkozóan egyenként 250 mFt-os költségcsökkentő intézkedési terv kidolgozására kötelezte két legnagyobb karát, a Bölcsésztudományi és a Természettudományi Kart. Ilyen mértékű forrásmegvonás (egyéb intézkedések mellett) létszámcsökkentés kikényszerítését jelenti; a két kar várhatóan 50-70 oktatójától kénytelen megválni” – írta hétfői közleményében a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ), amely elfogadhatatlannak tartja, hogy „a finanszírozás elégtelen szintje, belső strukturális ellentmondásai, a valós költségeket nem tükröző képzési normatívák akadályozzák a felsőoktatásban a minőségi szakmai munkát”.
Elutasítják, hogy a magyar felsőoktatási intézmények képzési és kutatási teljesítményét finanszírozási szempontok határozzák meg és nem az oktatással szemben támasztott minőségi, a tudományterületekhez igazodó szakmai elvárások.
„Felszólítjuk az Emberi Erőforrások Minisztériuma felelős vezetőit, tárják fel a felsőoktatás finanszírozásának problémáit, mutassák be a korábban kidolgozott, új finanszírozási modellre vonatkozó elképzeléseket és hatástanulmányokat, folytassanak érdemi szakmai és társadalmi egyeztetést” – írták, kiemelve: követelik az új, a tényleges költségeket elismerő új képzési normatívarendszer kidolgozását, versenyképes felsőoktatási béreket, a források biztosítását a magas színvonalú oktatási és kutatási munka fenntartására, fejlesztésére, korszerűsítésére.
A kormányzati oldalon szerda délután jelent meg az Emberi Erőforrások Minisztériumának válasza – azt írták, 2016-ban az új finanszírozási rendelet megteremtette a jogszabályi kereteit a képzési önköltségen alapuló finanszírozásnak, viszont akkor a keretösszegek emelésére nem volt lehetőség.
Hozzátették: a kormány decemberben elfogadta a természettudomány, informatikai, bölcsészettudományi, agrár, valamint a pedagógusképzés finanszírozási keretösszegének felső értékét, „ezzel biztosítva, az egyes intézmények a valós önköltségük alapján hirdessék meg a képzéseiket és ennek megfelelően kapják meg az alaptámogatást. Vagyis az ez év szeptemberétől induló képzések esetén az intézményeknek, tehát az ELTE-nek is lehetősége lesz a megemelt képzési önköltségen meghirdetni a képzéseit, a képzési alaptámogatást pedig a megemelt képzési önköltség alapján kapja majd meg”.
A minisztérium azt is kiemelte, hogy a képzések fejlesztéséhez a finanszírozási rendelet alapján speciális támogatást biztosítanak, „2019-ben prioritásként a fenti képzési területek esetében felmerülő feladatok finanszírozása valósul meg, így az ELTE is jelentős forráshoz jut”.
A tárca szerint az egyetemek a belső intézményi költségvetés elkészítése során szabad mozgástérrel rendelkeznek, azt a tárcával nem kell egyeztetniük, „a finanszírozás megemelése érdekében idén újabb tárgyalások várhatók, amelyekbe az érintett szakmai és társadalmi fórumokat bevonják”.
Nehéz gazdálkodási helyzetbe került hat egyetem, gyorssegélyt kapnak
Hat felsőoktatási intézménynek „csikart ki" gyorssegélyt az Emberi Erőforrások Minisztériuma - írja a 168 Óra.
Csótánytetem, kavics, üvegszilánk, penészes kenyér – összegyűjtöttük, miket találtak idén a menzán étkező gyanútlan diákok. Volt, ahol több százan megbetegedtek egy vírus és a higiéniai problémák miatt.
Állami könyvvásárlási támogatást indít a kormány pedagógusok, könyvtárosok és közművelődési dolgozók számára – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a 97. Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.
Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.
Orbán Balázs és Szalai Zoltán az MCC diplomaosztóján is megragadta az alkalmat, hogy az intézményt ért támadásokról és a rá váró nehéz időszakról beszéljen. Ugyanazon a napon Magyar Péter a kormány sajtótájékoztatójáról üzent nekik: azt kérte az MCC-t fenntartó alapítvány vezetőitől, hogy a kezelésükben lévő vagyon szeptemberig maradjon a helyén, és ne hozzanak olyan döntéseket, amelyek csökkenthetik annak értékét.
