Egyetemisták, figyelem! Minden, amit tudni kell a passzív félévekről

Az egyetemi hallgatóknak minden félév elején hivatalos nyilatkozatot kell tenniük arról a Neptun rendszerében, bejelentkeznek-e az adott félévre vagy halasztanak. Mivel jár a passziváltatás? Fontos kérdésekre válaszolunk.

  • Eduline

Mi történik, ha passzív egy egyetemi félév?

Nem kell tantárgyakat teljesíteni, sem vizsgázni, de ösztöndíjra sem jogosultak a hallgatók, ugyanakkor − önköltséges képzés esetében − tandíjat sem kell fizetni.

Hányszor lehet passziváltatni?

A hallgatók több alkalommal szüneteltethetik a tanulmányaikat, de egyhuzamban maximum két félévig, hacsak a felsőoktatási intézmény másképp nem dönt. Az egyetemi-főiskolai tanulmányi szabályzat határozza meg azt is, engedélyezik-e az elsőéveseknek az első, vagyis az őszi félév passziváltatását.

Mi a helyzet a diákigazolvánnyal? Érvényes passzív félévben?

Aki halasztó (passzív), az rendelkezik hallgatói jogviszonnyal, de – aktív hallgatói jogviszonyt igazoló – matricára nem jogosult, ezért nem tud diákigazolványt igényelni, illetve érvényesíteni - ezt az infót több egyetem honlapján is meg lehet találni. Ilyenkor csak az aktuálisan rajta lévő matrica fog számítani, és annak lejártával már nem lesz érvényes diákigazolványotok. Tehát a tavaszi félév esetében, ha passziváltok, március utolsó napjával lejár a diákigazolványotok.

Így áll a szavazás: jelenleg ez az ország legszebb könyvtára

Az ország legszebb könyvtárát, olvasótermét keressük az Eduline-olvasók segítségével: múlt héten indult a szavazás, eddig közel kétezren szavaztak.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.