Egyetemisták, figyelem! Minden, amit tudni kell a passzív félévekről

Az egyetemi hallgatóknak minden félév elején hivatalos nyilatkozatot kell tenniük arról a Neptun rendszerében, bejelentkeznek-e az adott félévre vagy halasztanak. Mivel jár a passziváltatás? Fontos kérdésekre válaszolunk.

  • Eduline

Mi történik, ha passzív egy egyetemi félév?

Nem kell tantárgyakat teljesíteni, sem vizsgázni, de ösztöndíjra sem jogosultak a hallgatók, ugyanakkor − önköltséges képzés esetében − tandíjat sem kell fizetni.

Hányszor lehet passziváltatni?

A hallgatók több alkalommal szüneteltethetik a tanulmányaikat, de egyhuzamban maximum két félévig, hacsak a felsőoktatási intézmény másképp nem dönt. Az egyetemi-főiskolai tanulmányi szabályzat határozza meg azt is, engedélyezik-e az elsőéveseknek az első, vagyis az őszi félév passziváltatását.

Mi a helyzet a diákigazolvánnyal? Érvényes passzív félévben?

Aki halasztó (passzív), az rendelkezik hallgatói jogviszonnyal, de – aktív hallgatói jogviszonyt igazoló – matricára nem jogosult, ezért nem tud diákigazolványt igényelni, illetve érvényesíteni - ezt az infót több egyetem honlapján is meg lehet találni. Ilyenkor csak az aktuálisan rajta lévő matrica fog számítani, és annak lejártával már nem lesz érvényes diákigazolványotok. Tehát a tavaszi félév esetében, ha passziváltok, március utolsó napjával lejár a diákigazolványotok.

Így áll a szavazás: jelenleg ez az ország legszebb könyvtára

Az ország legszebb könyvtárát, olvasótermét keressük az Eduline-olvasók segítségével: múlt héten indult a szavazás, eddig közel kétezren szavaztak.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna