Egyetemisták, figyelem! Minden, amit tudni kell a passzív félévekről

Az egyetemi hallgatóknak minden félév elején hivatalos nyilatkozatot kell tenniük arról a Neptun rendszerében, bejelentkeznek-e az adott félévre vagy halasztanak. Mivel jár a passziváltatás? Fontos kérdésekre válaszolunk.

  • Eduline

Mi történik, ha passzív egy egyetemi félév?

Nem kell tantárgyakat teljesíteni, sem vizsgázni, de ösztöndíjra sem jogosultak a hallgatók, ugyanakkor − önköltséges képzés esetében − tandíjat sem kell fizetni.

Hányszor lehet passziváltatni?

A hallgatók több alkalommal szüneteltethetik a tanulmányaikat, de egyhuzamban maximum két félévig, hacsak a felsőoktatási intézmény másképp nem dönt. Az egyetemi-főiskolai tanulmányi szabályzat határozza meg azt is, engedélyezik-e az elsőéveseknek az első, vagyis az őszi félév passziváltatását.

Mi a helyzet a diákigazolvánnyal? Érvényes passzív félévben?

Aki halasztó (passzív), az rendelkezik hallgatói jogviszonnyal, de – aktív hallgatói jogviszonyt igazoló – matricára nem jogosult, ezért nem tud diákigazolványt igényelni, illetve érvényesíteni - ezt az infót több egyetem honlapján is meg lehet találni. Ilyenkor csak az aktuálisan rajta lévő matrica fog számítani, és annak lejártával már nem lesz érvényes diákigazolványotok. Tehát a tavaszi félév esetében, ha passziváltok, március utolsó napjával lejár a diákigazolványotok.

Így áll a szavazás: jelenleg ez az ország legszebb könyvtára

Az ország legszebb könyvtárát, olvasótermét keressük az Eduline-olvasók segítségével: múlt héten indult a szavazás, eddig közel kétezren szavaztak.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.