A szegedi a legzöldebb magyarországi egyetem

Továbbra is a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) a legzöldebb magyarországi felsőoktatási intézmény, a fenntarthatósági szempontok alapján készült GreenMetric világrangsorban a 77. helyen végzett.

  • MTI

Az SZTE a korábbi 88. helyről úgy lépett előrébb, hogy a felmérésben a korábbinál százzal több egyetem, 81 ország 719 intézménye vett részt.

Az Indonéziai Egyetem toplistájának népszerűsége folyamatosan növekszik: a 2010-es, első felhívásra 34 ország 95 intézménye válaszolt. Az SZTE a kezdetek óta a zöld egyetemek élbolyába tartozik. Az intézmény 2012 óta amellett végez világ- és európai szinten is a lista első negyedében, hogy hat év alatt több mint ötszáz új egyetem csatlakozott a felméréshez. 

A szegedi egyetem Európában a rangsor 34. helyét szerezte meg. Előtte - egy oroszt kivéve - csak nyugat- és észak-európai intézmények találhatók.

Az SZTE 77. helyével és 7050 pontjával toronymagasan vezet a kérdőívet kitöltő nyolc magyarországi felsőoktatási intézmény versenyében. A hazai sorrendben második Pécsi Tudományegyetem a nemzetközi mezőnyben 140., a harmadik ELTE pedig 264. lett.

A felmérés hat témaköre évek óta változatlan: elhelyezkedés és infrastruktúra, energia és klímaváltozás, hulladék-, vízgazdálkodás, közlekedés, oktatás. Ezek közül a legnagyobb - 21 százalékos - súlyú az energia és klímaváltozással, a legkisebb - 10 százalékos - jelentőségű a vízgazdálkodással kapcsolatos kérdéskör. Az SZTE kategóriánkénti eredményei azt mutatják, hogy továbbra is a hulladékgazdálkodásban a legjobb, hiszen a megszerezhető pontszámok 92 százalékát begyűjtötte, emellett jelentősen javított a környezettudatosság oktatásbeli megjelenítésén. A jövőbe mutató zöld feladatok terén az energiamenedzsment-adatbázisok további fejlesztése és az infrastrukturális korszerűsítések folytatása kínál előrelépési lehetőséget - áll a közleményben.

Itt a HVG 2019-es felsőoktatási rangsora: ismét az ELTE áll az élen

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem vezeti a HVG 2019-es felsőoktatási rangsorát, de a karok listáján is az ELTE szerezte meg az első két helyet, a legjobb eredményt az intézmény bölcsészkara érte el.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.