Jó hír az egyetemistáknak: csökken a Diákhitel1 kamata

Az előző félévi 2,30 százalékról 10 bázisponttal 2,20 százalékra csökkentette a Diákhitel1 kamatát a 2019. január 1-jétől június 30-ig tartó időszakra a Diákhitel Központ - közölte a pénzintézet az MTI-vel csütörtökön.

  • MTI

A kötött felhasználású Diákhitel2 az állami kamattámogatásnak köszönhetően változatlanul 0 százalékos kamattal igényelhető - közölte a központ.

A közleményben ismertették, hogy a Diákhitel Központ Zrt. csaknem húsz éve nyújt hitelt a felsőoktatásban tanulóknak, az ehhez szükséges forrásait a pénz- és tőkepiacról vonja be, állami kezességvállalás mellett. A finanszírozáshoz szükséges külső forrásokat rövid lejáratú készenléti hitelek és hosszú lejáratú kölcsönök formájában kereskedelmi bankoktól, magyar és nemzetközi speciális finanszírozó intézményektől szerzi. A forrásszerzés jelentős eszközei az Európai Beruházási Bankkal kötött finanszírozási szerződések is, amelyek a Diákhitel Központ számára hosszú lejáratú források kedvező feltételekkel történő igénybevételét teszik lehetővé.

Kitértek arra: a kormány 2018 elején módosította a diákhitelek igénylésének feltételrendszerét, így számos ügyfélbarát változás lépett életbe. Vissza nem térítendő állami kamattámogatásként elengedték a diákhitel tartozás felét azoknál a hitelfelvevő édesanyáknál, akiknek 2018. január 1-jét követően született, vagy születik meg második gyermeke. Harmadik vagy további gyermek megszületése esetén a hitelfelvevő édesanyák teljes tartozását megszüntetik.

Tízezreknek kell ezekre a határidőkre figyelniük - itt a lista

Nemcsak az egyetemre-főiskolára jelentkezőknek, hanem a keresztféléves felvételizőknek és a középiskolában továbbtanulóknak is fontos dátumokot kell fejben tartaniuk. Íme, a legfontosabb határidők.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.