Az idei Nobel-díjasok a legjobb európai és egyesült államokbeli egyetemeken végeztek, a legtöbben a Harvardon szereztek diplomát és doktori címet. Immunológus, író, asztrofizikus, anyagmérnök, jogvédő és közgazdász - ők kapták 2011-ben az Svéd Királyi Tudományos Akadémia elismerését.
Eduline
Nobel-békedíj
A nők jogainak és biztonságának védelméért a libériai Leymah Gbowee és Ellen Johnson-Sirleaf, valamint Tawakul Karman jemeni jogvédő kapta megosztva a 2011-es Nobel-békedíjat. Közülük ketten az Egyesült Államokban tanultak: Gbowee a virginiai Eastern Mennonite University hallgatójaként konfliktuskezelést hallgatott, Johnson-Sirleaf a madisoni üzleti főiskolán könyvelői, a coloradói egyetemen közgazdasági diplomát szerzett, később pedig közgazdaságot és politológiát tanult a Harvardon.
Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj
Ralph Steinmana dendrikus sejtek és az adaptív immunitásban játszott szerepének felfedezéséért kapta a 2011-es Nobel-díjat. A kanadai immunológus alapdiplomáját a McGill Egyetemen szerezte meg, a mesterfokozatot pedig a Harvardon, kiváló eredménnyel végezte el. A díj másik felét Bruce Beutler és Jules Hoffmannkapta megosztva, a nem specifikus immunrendszer aktiválása terén elért felfedezéseikért.Az amerikaiBruce Beutler a chicagói egyetemen szerzett diplomát, míg a francia Jules Hoffmann 1963-ban végzett Luxemburgban, majd a strasbourgi egyetemen szerzett doktori fokozatot biológiából.
Ralph Steinman 3 nappal azelőtt hunyt el, hogy kihirdették a díjazottak névsorát
AP
Kémiai Nobel-díj
Daniel Shechtman izraeli professzor kapta idén a kémiai Nobel-díjat a kvázikristályok felfedezéséért. A haifai egyetemen dolgozó tudós a gépészmérnöki alapképzés után 1968-ban szerzett anyagmérnöki mesterdiplomát az izraeli műszaki egyetemen, és ugyanitt végezte doktori tanulmányait is.
Közgazdasági Nobel-emlékdíj
Két amerikai, Thomas Sargent és Christopher A. Sims nyerte el idén a közgazdasági Nobel-emlékdíjat. A bizottság „az ok és okozat a makrogazdaságban” területén végzett empirikus kutatásaikért ítélte a professzoroknak az elismerést. Thomas Sargent a University of California hallgatójaként szerzett diplomát, majd a Harvardon doktorált. Christopher A. Sims szintén a Harvardra járt: miután elvégezte a matematikai képzést, közgazdaságból szerzett doktori címet 1968-ban.
Fizikai Nobel-díj
A fizikai Nobel-díjat idén fele részben Saul Perlmutter kapta a távoli szupernóvákkal kapcsolatos kutatási eredményeiért. Az amerikai asztrofizikus a Harvard fizika szakán végzett 1981-ben, majd a University of California hallgatójaként szerzett doktori címet. Az elismerés másik felét ugyanezen terület tanulmányozásáért megosztva Adam G. Riess és Brian P. Schmidt kapta. Riess a massachusetts-i műszaki egyetemen szerzett diplomát, Schmidt pedig az University of Arizona hallgatója volt. Mindketten a Harvardon doktoráltak.
Irodalmi Nobel-díj
Az irodalmi Nobel-díjat Tomas Tranströner kapta. A svéd író, költő és műfordító 13 éves korában kezdett írni, mégis pszichológus szakra jelentkezett a stockholmi egyetemre. Miután lediplomázott, elismert pszichológusként dolgozott többek között börtönökben és javítóintézetekben, ám az írással sosem hagyott fel.
Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.
Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.
Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.
Az ország legnagyobb hallgatói szervezeteinek képviselőivel egyeztetett Lannert Judit és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár. A megbeszélésen a kollégiumi férőhelyek helyzete, az ösztöndíjrendszer és a hallgatók megélhetési nehézségei is napirendre kerültek.
Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.
Bár még a 2026-os felsőoktatási felvételi tart, már most meg tudjátok nézni, hogyan fogják számolni a pontokat a 2027-es és a 2028-as eljárásban az egyes szakokon.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
