Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Négy brit és hat amerikai egyetem áll a QS World University Rankings legfrissebb listájának élén. A Cambridge, a Harvard és a MIT eredménye aligha lepett meg bárkit is, ezek az intézmények ugyanis évek óta dobogós helyet szereznek a nemzetközi felsőoktatási rangsorokban.
1. University of Cambridge – Nagy-Britannia
A Cambridge Nagy-Britannia második legrégebbi egyeteme, 1209-ben alapították. 2010-ben a Times Higher Education felsőoktatási rangsorában 6. helyezést ért el, a QS toplistáján pedig tavaly előzte meg először a Harvardot, és idén is a dobogó legfelső fokán végzett. A sanghaji Academic Ranking of World Universities (ARWU) rangsorában 2010-ben és 2011-ben is az ötödik lett.

2. Harvard University – USA
A Harvardot 1636-ban alapították, így ez az Egyesült Államok legrégebb óta működő felsőoktatási intézménye. 2010-ben a Times Higher Education világranglistájának első helyén végzett, az ARWU-listát pedig a rangsor első kihirdetése, vagyis 2003 óta vezeti.

3. Massachusetts Institute of Technology (MIT) – USAA massachusetts-i műszaki egyetem jelentősen különbözik a világ egyetemeinek nagy többségétől abban, hogy diákjainak jóval több mint a fele az egyetem valamelyik posztgraduális képzésén vesz részt. Az ARWU-listán műszaki és informatikai területen a kezdetek óta első helyen szerepel, a Times Higher Education felsőoktatási rangsorában pedig 2010-ben a harmadik helyre sorolták.

4. Yale University – USA
A Yale az Egyesült Államok harmadik legrégebbi felsőoktatási intézménye, 1701-ben alapították Collegiate School néven. 2010-ben a Times Higher Education felsőoktatási rangsorában a tizedik helyen szerepelt, az ARWU-listán pedig tizenegyedik lett.

5. University of Oxford – Nagy-Britannia
2010-es és 2011-es ARWU-listán a világ egyetemei között a tizedik, az európai intézmények között pedig a második helyet szerezte meg. A Times Higher Education felsőoktatási rangsorában a Cambridge-dzsel holtversenyben a hatodik lett.

6. Imperial College London – Nagy-Britannia
Az üzleti, műszaki, egészségügyi és természettudományi képzéseket kínáló intézmény nemrég ünnepelte a 100. születésnapját. A Times Higher Education listáján 2010-ben a kilencedik helyen szerepelt, az ARWU-rangsorban pedig a huszonhatodik helyet szerezte meg.

7. University College London (UCL) – Nagy-Britannia
Az intézmény az első olyan egyetem volt Nagy-Britanniában, amely faji, osztálybeli és nemi hovatartozástól függetlenül vette fel tanulóit. Az ARWU-listán a huszonegyedik helyezést érte el, a Times Higher Education rangsorában 2010-ben a világ huszonkettedik, míg Európában az ötödik legjobb egyetem lett.

8. University of Chicago – USA
Az egyetemet amerikai baptisták alapították 1890-ben. A Times Higher Education toplistáján 2010-ben a tizenkettedik helyet szerezte meg, a 2011-es ARWU-rangsorban pedig a kilencedik lett.

9. University of Pennsylvania – USA
Az egyetemet Benjamin Franklin alapította a 18. század közepén. A Times Higher Education felsőoktatási rangsorában tavaly a tizenkilencedik helyen végzett, a sanghaji listán 2010-ben a tizennegyedik, idén a tizenötödik helyen szerepelt.

10. Columbia University – USA
Az egyetemet II. György angol király alapította 1754-ben. A sanghaji ARWU-listán két éve tartja a nyolcadik helyet, a Times Higher Education felsőoktatási rangsorában pedig a tizennyolcadik helyet szerezte meg.

eduline
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).