Elsősorban a természettudományos területen várható a következő években az oktatói és kutatói karban a szakemberhiány a külföldi munkavállalás, illetve a más szektorban történő elhelyezkedés miatt - nyilatkozta a Magyar Nemzet keddi számában Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke, aki szerint határozott állami beavatkozásra van szükség.
Az MTA kutatóintézeteiben végzett felmérésből kiderül, hogy a társadalomtudományok területén egészséges a fiatal és idősebb kutatók aránya, a reálterületen viszont nem: a 40-50 évesek jóval kevesebben vannak, mint az 50 felettiek, így a nyugdíjba menő kollegák egy részének nem lesz utánpótlása.
A lapnak Pálinkás József elmondta: azért van alulreprezentálva a középkorú generáció, mert a 90-es években a reáldiplomások előtt megnyíltak az üzleti, vállalati szektor kapui, és a cégek sokszor kedvezőbb feltételeket biztosítottak, mint az alulfinanszírozott tudományos szféra. Az MTA elnöke szerint a probléma csökkentése érdekében gyors és határozott állami beavatkozásra van szükség. A kutatóknak nemcsak az a problémájuk, hogy alacsony a fizetésük, hanem az is, hogy nem látnak garanciát tudományos munkájuk kiteljesedésére a kiszámíthatatlan pályázati finanszírozási rendszer miatt. A Pécsi Tudományegyetemen sincs elég oktató - összefoglalónkat itt olvashatod el.MTI
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
