Lassan elfogynak a szakemberek az egyetemekről és az MTA-ból

Elsősorban a természettudományos területen várható a következő években az oktatói és kutatói karban a szakemberhiány a külföldi munkavállalás, illetve a más szektorban történő elhelyezkedés miatt - nyilatkozta a Magyar Nemzet keddi számában Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke, aki szerint határozott állami beavatkozásra van szükség.

  • Eduline

Az MTA kutatóintézeteiben végzett felmérésből kiderül, hogy a társadalomtudományok területén egészséges a fiatal és idősebb kutatók aránya, a reálterületen viszont nem: a 40-50 évesek jóval kevesebben vannak, mint az 50 felettiek, így a nyugdíjba menő kollegák egy részének nem lesz utánpótlása.

 

A lapnak Pálinkás József elmondta: azért van alulreprezentálva a középkorú generáció, mert a 90-es években a reáldiplomások előtt megnyíltak az üzleti, vállalati szektor kapui, és a cégek sokszor kedvezőbb feltételeket biztosítottak, mint az alulfinanszírozott tudományos szféra.

 

Az MTA elnöke szerint a probléma csökkentése érdekében gyors és határozott állami beavatkozásra van szükség. A kutatóknak nemcsak az a problémájuk, hogy alacsony a fizetésük, hanem az is, hogy nem látnak garanciát tudományos munkájuk kiteljesedésére a kiszámíthatatlan pályázati finanszírozási rendszer miatt. A Pécsi Tudományegyetemen sincs elég oktató - összefoglalónkat itt olvashatod el.

MTI 

 

Hozzászólások

„Negyedik osztály után sok gyerek elveszíti a kapcsolatát az iskolával” – a felső tagozat lehet a rendszer egyik legnagyobb töréspontja

A magyar oktatás problémáiról szóló vitákban rendszerint a tanárhiány, a bérek vagy a központosítás kerül elő. Pedig lehet, hogy a rendszer egyik legnagyobb töréspontja jóval korábban jelentkezik. Kampós András, az Eötvös József Gimnázium igazgatója szerint sok gyerek már a felső tagozat első éveiben elveszíti a fonalat, és ezt a lemaradást később egyre nehezebb behozni.

Nem tudnak biztos jövedelem nélkül, csak pályázatokból megélni: szakszervezetet alapítanak az irodalmi dolgozók

Új érdekvédelmi szervezet létrehozását jelentették be a magyar irodalmi élet szereplői. Az Irodalmi Szakszervezet célja, hogy az írók, szerkesztők, műfordítók és irodalmárok számára szervezett érdekképviseletet biztosítson egy olyan időszakban, amikor a szakma képviselői szerint egyre nagyobb a létbizonytalanság, miközben munkájuk a magyar kultúra egyik alapját jelenti.