A Zsolnay-negyedbe költözik a pécsi egyetem művészeti kara

Az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) program keretében épülő Zsolnay Kulturális Negyedbe költözik a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Művészeti Kara, az intézmény kommunikáció és médiatudományi, valamint szociológia tanszéke a következő tanévben.

  • Eduline

A Páva Zsolt fideszes polgármester és Bódis József rektor által hétfőn, Pécsen aláírt szerződés szerint a felsőoktatási intézmény 20 éven át évi 50 millió forintért bérli a várostól a kulturális negyed 14 ezer négyzetméter területű egyetemi negyedét, hogy ott XXI. századi körülményeket biztosítson művész- és bölcsészhallgatói magas szintű oktatásához, képzéséhez.

 

A művészeti kar költözése már szeptemberre befejeződik, a bölcsészek a második félévet kezdhetik a kulturális negyedben. A Zsolnay gyár területén kialakítandó Zsolnay negyed a tavalyi pécsi EKF-program egyetlen folyamatban lévő beruházása, melynek 10,8 milliárd forintos költségvetéséből 3 milliárdot fordítanak az egyetemi negyed kivitelezésére.

 

A komplexumban a képzőművészeti ágak oktatását modern, jól felszerelt tantermek, kiállítótermek, műhelyek, a zenei képzést próbatermek szolgálják, de az egyetemi negyedben helyet kapott egy kamarakoncertek megtartására alkalmas koncertterem és egy színházterem is. Igazi különlegesség, hogy az építők megőrizték az egykor épületkerámiák készítésére szolgáló, használaton kívüli kemencéket és a kemencetér a művészeti kar könyvtáraként kapott új funkciót.

 

Páva Zsolt az aláírási ceremónián az ipari létesítmények igényes átalakításával létrejövő Zsolnay Kulturális Negyed olyan szenzációnak nevezte, amelyhez hasonlóra - mint mondta - kevés példa van a világon. Úgy vélte, ez a környezet inspirálja az oktatást, a negyed működése pedig összességében kedvező hatással lesz Pécs kulturális életére.

 

A politikus szerint a kulturális negyed működtetése és a fenntartása ugyanakkor olyan kihívás, melynek megfelelni a városi, a baranyai önkormányzat és az egyetem összefogásával lehet.

 

Bódis József azt emelte ki, hogy a művészeti kar elavult épületekből költözhet a Zsolnay negyedbe, a bölcsészek pedig "kinőtték" a jelenleg használt ingatlanokat. A bérléssel összességében 1300 hallgató és oktatóik körülményei javulnak, s az ezért fizetendő évi 50 millió forint annak tükrében nem sok, hogy az épületek amortizációs költségeivel azonos összegnek felel meg. Hozzátette: az átköltöztetéssel megüresedő ingatlanokat értékesítik, vagy az egyetem más részlegeit helyezik el bennük.

 

MTI 
Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.