Akinek húsznál több igazolatlan órája van, nem vizsgázhat

A jövőben a nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a diák igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanítási órát - olvasható a kormány.hu oldalon kedden közzétett tájékoztatóban.

  • Eduline

Korábban a nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatta meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladta az igazolt mulasztások számát. A rendelet módosítása szerint a jövőben a nevelőtestület az egyéb, a most pontosítva meghatározott feltételek fennállásakor az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanítási órát. Miért jár igazolatlan óra, és mi nem számít mulasztásnak? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

 

Az intézményvezetők részére összeállított, a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendelet módosítását összegző tájékoztató szerint - egyéb jogszabályhelyekkel összhangban - pontosították a szakmai képzés foglalkozásairól történő mulasztással kapcsolatos szabályozást is.
Az osztályozóvizsgáról és a bizonyítványról is lecsúszhatnak a lógós diákok

A tájékoztató kitér arra is, hogy a 2010. december 31-ig az Oktatási Hivatal részeként működött regionális igazgatóságok, illetve a jegyzők, főjegyzők által ellátott egyes közoktatási feladatok - így például a független vizsgabizottságok működtetésével, a nem állami, nem helyi önkormányzati fenntartású közoktatási intézmények működésének engedélyezésével összefüggő feladatok - átkerültek a fővárosi és megyei kormányhivatalok feladatkörébe.

 

A közoktatási intézmények működési engedélyének kiadásával kapcsolatban további változás, hogy az engedélyt, vagy az engedélymódosítás iránti kérelmet május utolsó munkanapjáig, a közoktatási törvény szabályai szerinti egyéb átszervezés esetén július utolsó munkanapjáig kell benyújtani a területileg illetékes kormányhivatalhoz - hívta fel a figyelmet az államtitkárság.

MTI 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.