Nyári munka: mennyi fizetésért, hány órát dolgozhatnak a diákok?

A diákok foglalkoztatására – társadalombiztosítási és adózási szempontból – az általános szabályokat kell alkalmazni. Ugyanakkor munkajogi vonatkozásban a gyermekekre, illetve fiatal munkavállalókra az általánostól eltérő, kedvezőbb előírások vonatkoznak.

  • Eduline

A főszabály az, hogy munkaviszonyt munkavállalóként az létesíthet, aki tizenhatodik életévét betöltötte. Ettől eltérően munkaviszonyt létesíthet a tizenötödik életévét betöltött, általános iskolában, szakiskolában, középiskolában nappali rendszerű képzés keretében tanuló diák az iskolai szünet alatt. Ehhez törvényes képviselőjének hozzájárulása is szükséges.

Még mindig lehet nyári munkát találni

A munkaviszony szempontjából fiatal munkavállaló az, aki tizennyolcadik életévét még nem töltötte be. Alkalmazása esetén több korlátozást is figyelembe kell venni. Munkaideje legfeljebb napi nyolc óra, illetve heti negyven óra lehet, s esetében egy hétnél hosszabb munkaidőkeret nem alkalmazható. Amennyiben napi munkaideje a négy és fél órát meghaladja, részére legalább harminc perc munkaközi szünetet kell biztosítani. A cikk folytatását az Adózónán olvashatod el.

eduline
Hozzászólások

Sokkal többet ártott, mint használt a modellváltás a Corvinus oktatói szerint: "rendszerváltást" szeretnének

Több mint száz oktató, kutató és egyetemi dolgozó írta alá a Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezetének állásfoglalását, amely szerint a modellváltás súlyos károkat okozott az intézménynek. A dokumentumban az egyetemi autonómia helyreállítását, a KEKVA-rendszer megszüntetését és a szenátus újraválasztását követelik.

Szabadság, hozzáférés, autonómia: kilenc szakszervezet közös kiáltványa a felsőoktatás valódi megújításáért

Kilenc szakszervezet – az FDSZ-BME, az FDSZ-BCE, az FDSZ-MKE, az FDSZ-MOME, az FDSZ-PTE-SZD, az MZTSZ-Zeneakadémia, a TDDSZ PTE, a TDDSZ Kutatóhálózatok és a PSZ – közös kiáltványban fogalmazta meg a felsőoktatás kultúraváltásához szükséges elvi kereteket. A kezdeményezés célja, hogy alapot teremtsen a mögöttes szakpolitikai tartalom közös újragondolásához.