Japán földrengés: biztonságban vannak a magyar egyetemisták

„Higgadtak maradtak, senki nem került sokkos állapotba. Azokat, akik a katasztrófa során a legnagyobb kárt szenvedett régiókban tartózkodtak, megviselték a történtek, de a szállást és az élelem-utánpótlást gyorsan megszervezték a helyi egyetemek” – mondja Seprényi Gábor helyettes konzul a Japánban tanuló magyar hallgatókról.

A Tohoku egyetemen két magyar diák tanul japán állami ösztöndíjasként. Őket a pénteki földrengés epicentrumától mindössze 130 kilométerre fekvő Sendai városból a német nagykövetség busza szállította Tokióba. Egyikük, a Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) japanológia szakának hallgatója úgy döntött, hogy hazajön. „Napokig nem tudtunk róla semmit, hiszen a régióban nem működött az internet és a telefon. Később írt, hogy a nagykövetség segítségével elhagyta a várost, és hogy jól van. Azt írta e-mailben, hogy majd mesél. Lesz mit” – mondja Máté Zoltán, az egyetem japán tanszékének adjunktusa. Összesen öt hallgatójuk tanul kint ösztöndíjasként idén. 

A legtöbb magyar diák a tokiói, a Waseda, a kiotói, a Nagoya, az Oita, a Josai és az Osaka egyetemre jár. Ez utóbbi intézményben tanul az ELTE japán szakának három diákja. Mivel a szigetország déli részén fekvő város nem tartozik a katasztrófa által érintett területek közé, a hallgatók egyelőre maradnak. „Van, aki már visszajött, mások csak tervezik a hazautazást, de olyanok is vannak, akik maradnak. Sok diák elutazik egy-két hétre valamelyik környező távol-keleti országba vagy Japán déli részére” – mondja Moharos Éva, a budapesti japán nagykövetség kulturális osztályának munkatársa, a Monbusho ösztöndíjak koordinátora. A hazatérő hallgatók egy része nem tesz le végleg tanulmányai folytatásáról, az április eleji félévkezdésre többen visszatérnek a szigetországba.

Nem lehet pontosan tudni, hány diák van Japánban

Nehéz pontosan megmondani, hogy összesen hány magyar diák tartózkodik jelenleg Japánban, a tokiói nagykövetség ugyanis csak azokkal a magyarokkal áll kapcsolatban, akik valamilyen ok miatt bejelentkeznek náluk. Idén ötvenen tanulnak az országban japán állami ösztöndíjjal, az egyetemek közötti kétoldalú szerződésekkel kint élő hallgatókról azonban nincsenek központi adatok. Ilyen csereprogrammal tanul az országban a Debreceni Egyetem három hallgatója – ketten közülük a rengés epicentrumától mindössze 300-400 kilométerre fekvő Hirosakiban. Róluk itt olvashatsz bővebben.

„Elsősorban azokkal vettük fel a kapcsolatot, akiket otthonról kerestek, vagy akikről tudtuk, hogy a veszélyeztetett régióban élnek” – mondja a helyettes konzul. A legtöbben azért hívják ilyenkor a külképviseletet, hogy információt kérjenek a kinti helyzetről, de azok a szülők is hozzájuk fordulnak, akik nem tudnak kapcsolatba lépni a gyerekükkel. Ha a diák nem regisztrálta magát, a konzulátus munkatársai a szülőktől kapott információk alapján próbálják megtalálni.

Hogyan segítenek, ha nagy a baj?

„A helyi külképviseleten való regisztráció – azaz a név, a cím és az elérhetőségek megadása – nem kötelező, de egyes térségekben célszerű. Ha ez nem történik meg, akkor csak személyes ismeretségen vagy a helyi magyar közösségen keresztül lehet tudomásunk az országban tartózkodó hallgatókról” – magyarázza Bényi Szabolcs kairói magyar konzul. Ez utóbbi forrásból értesültek arról a két magyar diákról, aki a januári forrongások idején Egyiptomban tartózkodott – ők azonban nem szorultak konzuli védelemre. Az egyiptomi követségnek nincs tudomása arról, hogy Líbiában tanulnának magyar egyetemisták.

A külképviseleten bejelentkező hallgatókat válsághelyzet esetén tájékoztatják, hogy a követségen kivel tudják tartani a kapcsolatot – mondja a Kairóban állomásozó diplomata. Súlyos helyzetben a konzulátus segít megszervezni a kiutazást. Ilyenkor gyűjtőpontokat jelölnek ki, ahol összegyűjtik a veszélyes térségben tartózkodókat – kisebb országok esetében általában több követség közösen szervezi ezt meg. Ha valakinek nincs pénze a hazaútra, egyedi elbírálás alapján konzuli kölcsönt kaphat, amelyet a megérkezést követően visszafizet a Külügyminisztériumnak.

„Volt olyan szülő, aki minket hívott, mert nem tudta, hogy mi van a lányával. De mivel a mi információink is a kinti nagykövetségtől származnak, elsősorban velük érdemes felvenni a kapcsolatot ilyen esetben” – tanácsolja Szabó Balázs, az ELTE japán szakának tanára. A kint tanulók a külképviselet mellett a fogadó intézményre is számíthatnak, a japán katasztrófa után a helyi intézmények sokat segítettek a külföldi diákoknak – teszi Seprényi Gábor helyettes konzul.

B.B.

eduline