Milliomosok egyeteme: hol tanulnak a világ leggazdagabb emberei?
Óriási vitát váltott ki a legújabb kínai egyetemi rangsor: a kutatók a milliomos öregdiákok száma alapján állították össze a legjobb felsőoktatási intézmények listáját.
Eduline
A China University Alumni Association (CUAA) rangsora alapján a legtöbb milliomos – összesen hetvenkilenc – a pekingi egyetemen tanult, a Tsinghua University volt hallgatói közül hetvenen kerültek be a legvagyonosabb kínaiak körébe, a Zheijang hatvanhat, a sanghaji Fudan egyetem pedig negyvenhat dúsgazdag öregdiákkal büszkélkedhet.Tíz dúsgazdag híresség, akinek még érettségije sincs - listánkat itt találod.
A Zheijang egyetem campusa: milliomosok alma matere
Wikipedia
Nem meglepő, hogy a listán szereplő intézmények saját céljaikra használják a rangsort, ezzel ösztönzik a diákokat arra, hogy hozzájuk jelentkezzenek. A Sun Yat-Sen egyetem például honlapján hirdeti, hogy Pan Wenwei, akit az év diákjának választottak, a „kemény munkának, erőfeszítésnek, bátorságnak, bölcsességnek” és a náluk szerzett diplomának köszönhetően tett szert milliókra. Sokakból felháborodást váltott ki a rangsor: Wu Fan, a China Affairs magazin főszerkesztője szerint a felsőoktatásban szakembereket kell képezni, és nem milliomosokat. „Az egyetemeknek azt kell megtanítaniuk az értelmiségnek, hogy hogyan járuljanak hozzá a társadalom fejlődéséhez, és nem azt, hogy hogyan keressenek pénzt. A kínai egyetemi rendszer korrupt: többé nem az ötletekről, hanem a tőkés csoportokról szól. Azzal vágnak fel, hogy az iskolák hány kapitalistát neveltek ki” – nyilatkozta a szerkesztő az NTD című műsor egyik adásában. De más szempontok alapján is bírálják az intézmények új marketingstratégiáját. „Sok diplomás munkanélküli van, úgyhogy nem lenne szabad az egyetemeket a gazdagság felé vezető útként beállítani. Rengeteg kínai milliomos nem a végzettsége, hanem a kapcsolatai miatt szerzett vagyont” – mondta egy egyetemista lány. Az École des Mines de Paris 2011-es felsőoktatási rangsorát is hasonló szempontok alapján állították össze: a listán azok az egyetemek szerepelnek, ahol a világ legnagyobb vállalatainak vezetői végeztek. A felmérés eredményét itt olvashatod el. eduline
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
