Milliomosok egyeteme: hol tanulnak a világ leggazdagabb emberei?
Óriási vitát váltott ki a legújabb kínai egyetemi rangsor: a kutatók a milliomos öregdiákok száma alapján állították össze a legjobb felsőoktatási intézmények listáját.
Eduline
A China University Alumni Association (CUAA) rangsora alapján a legtöbb milliomos – összesen hetvenkilenc – a pekingi egyetemen tanult, a Tsinghua University volt hallgatói közül hetvenen kerültek be a legvagyonosabb kínaiak körébe, a Zheijang hatvanhat, a sanghaji Fudan egyetem pedig negyvenhat dúsgazdag öregdiákkal büszkélkedhet.
Tíz dúsgazdag híresség, akinek még érettségije sincs - listánkat itt találod.
A Zheijang egyetem campusa: milliomosok alma matere
Wikipedia
Nem meglepő, hogy a listán szereplő intézmények saját céljaikra használják a rangsort, ezzel ösztönzik a diákokat arra, hogy hozzájuk jelentkezzenek. A Sun Yat-Sen egyetem például honlapján hirdeti, hogy Pan Wenwei, akit az év diákjának választottak, a „kemény munkának, erőfeszítésnek, bátorságnak, bölcsességnek” és a náluk szerzett diplomának köszönhetően tett szert milliókra.
Sokakból felháborodást váltott ki a rangsor: Wu Fan, a China Affairs magazin főszerkesztője szerint a felsőoktatásban szakembereket kell képezni, és nem milliomosokat. „Az egyetemeknek azt kell megtanítaniuk az értelmiségnek, hogy hogyan járuljanak hozzá a társadalom fejlődéséhez, és nem azt, hogy hogyan keressenek pénzt. A kínai egyetemi rendszer korrupt: többé nem az ötletekről, hanem a tőkés csoportokról szól. Azzal vágnak fel, hogy az iskolák hány kapitalistát neveltek ki” – nyilatkozta a szerkesztő
De más szempontok alapján is bírálják az intézmények új marketingstratégiáját. „Sok diplomás munkanélküli van, úgyhogy nem lenne szabad az egyetemeket a gazdagság felé vezető útként beállítani. Rengeteg kínai milliomos nem a végzettsége, hanem a kapcsolatai miatt szerzett vagyont” – mondta egy egyetemista lány.
Az École des Mines de Paris 2011-es felsőoktatási rangsorát is hasonló szempontok alapján állították össze: a listán azok az egyetemek szerepelnek, ahol a világ legnagyobb vállalatainak vezetői végeztek. A felmérés eredményét itt olvashatod el.
Magyarország a sereghajtók között van az OECD-országokban az egy diákra jutó állami oktatási kiadások alapján. Miközben egy felsőoktatási hallgatóra több mint kétszer annyi állami pénz jut, mint egy általános felső középfokú képzésben tanulóra, az alapfoktól a felsőoktatásig az oktatási intézmények állami finanszírozása mindössze a GDP 2,9 százalékát teszi ki itthon, szemben a 4 százalékos OECD-átlaggal.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint bizonyos térségekben elkerülhetetlenné válhatnak az iskola-összevonások és -bezárások, de az átalakítás nem járhat együtt forráskivonással. A kevesebb gyerek lehetőséget teremthetne kisebb osztályokra és jobb oktatási feltételekre is.
A korábbi tervpályázatot alapul véve újraindítják a budapesti Diákváros beruházását – jelentette be a közlekedési és beruházási miniszter a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának (FKT) ülését követően.
Miközben a NOKS-dolgozók közül sokan továbbra is alig keresnek többet a minimálbérnél, a béremelésük részleteiről még mindig nincs végleges döntés. A PDSZ-t a minisztériumban úgy tájékoztatták, hogy a kérdés továbbra is „a pénzügyön áll”.
Milyen lehet országgyűlési képviselőként végigvinni egy törvényjavaslatot az általános vitától egészen a zárószavazásig? Ezt próbálhatjátok ki, ha jelentkeztek az Országgyűlés Mint-a-Parlament programjára.
