Különleges mentorprogramot indít a Miskolci Egyetem

Új programot indít a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kara a szegedi Dél-Alföldi Regionális Társadalomtudományi Kutatási Egyesülettel együttműködve: egyetemisták segítik majd szociális és mentális problémákkal küszködő általános iskolásokat - mondta Horváth Zita, a Bölcsészettudományi Kar dékánhelyettese, a program miskolci koordinátora

  • Eduline
A bölcsészettudományi kar tanárképző intézete által szervezett képzésben gyakorlattal egybekötött felkészítésen vesznek részt a leendő mentorok: megismerkednek a diákok helyzetével, illetve azzal, hogy milyen speciális támogatásra van szükségük.

A Miskolci Egyetem főépülete. Mentroként dolgozhatnak a hallgatók

A kezdeti időszakban tíz hallgatói mentor vesz részt a programban, egyenként két rászoruló gyermek tanulmányait segítve. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy hetente több órában az iskolások mellett vannak: részt vesznek napközis foglalkozásokon, programokon, 1s ha szükség van rá, a tanórákon is segítik a tanulót - sorolta a részleteket Horváth Zita.

A bölcsészhallgatók képzése februárban kezdődik, a féléves tréning befejeztével pedig szeptembertől "élesben" is végezhetik mentori feladatukat.

MTI

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.