Egyszerre nyitnak a hazai orvostudományi egyetemek a 21. századi orvoslás és az évezredes múltra visszatekintő tradicionális gyógyítás felé. Úgy tűnik, mindkettőre van kereslet - a felsőoktatási intézmények egymást után indítanak új egészségügyi képzéseket.
Őssejtből építettek légcsövet egy kisfiúnak. Londoni kutatók emberi csontvelőből működő szívbillentyűszövetet hoztak létre, a szövet szívbillentyű alakúra növeszthető, három-öt éven belül kerülhet sor az első transzplantációra emberben. Csupán két hír a számtalan közül, amelyek arra vallanak, nem egy eljárás kilépett már a tudományos-fantasztikus irodalom lapjairól. Sőt, hamarosan mindennapi igény lesz, hogy legalább az orvosegyetemek klinikáin itthon is lehessen a beteg szervek részleteit saját sejtekből növesztett „pótalkatrésszel” megjavítani.
Irány a jövő
„Ma még kevés olyan szakember van Magyarországon, aki emberbe beültethető szövetet tud előállítani, ezért döntött úgy a Pécsi Tudományegyetem (PTE), hogy orvosi biotechnológia szakot indít, amely mindenekelőtt a gyakorlati tudnivalók oktatására koncentrál” – mondja Pongrácz Judit, a szak felelőse. A pécsi képzésre olyan diákokat várnak, akik hat félévet elvégeztek már a bolognai képzési rendszerben, mindenekelőtt biológus vagy vegyész szakon, de lehet a továbbtanulás alapja agrár, netán informatikai szakon szerzett bachelor oklevél is. Ennek birtokában a pécsi mesterképzés további négy félév alatt farag specialistákat az ide jelentkezőkből.
„Sokszor még keverednek a fogalmak" – hívja fel a figyelmet a pécsi szak felelőse. "Magyarországon már eddig is képeztek biotechnológiai mérnököt vagy biotechnológiához értő agrárszakembert, ám az orvosi területhez értő biotechnológust még nem. Hogy érthető legyen a különbség: amíg a mérnök mindenekelőtt fémekkel, addig a Pécsett végzők emberi szövetekkel dolgoznak, vagy olyan labordiagnosztikai eszközöket fejlesztenek, amellyel az egyénre szabott kezelésekhez lehet majd meghatározni a szükséges terápiát.”
„A Brüsszelben az Európai Bizottság kezdeményezésére összehozott nemzetközi szakértői csapat arra jutott, hogy minden eddiginél szorosabb, mindennapi kapcsolatot kell létrehozni a képzés és a munka világa között” – mondta Halász Gábor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanára, a neveléstudomány kandidátusa, az uniós csapat magyar tagja. Éppen az egészségügy az a terület, ahol a legtöbb az innováció, itt kell a leggyorsabban reagálni a technikai újdonságokra, újabb és újabb feladatra felkészíteni az oktatás résztvevőit, amire a szerteágazó terepmunka a legalkalmasabb. Mind nagyobb szerepet kap általában is a munkahelyi képzés, és nem csupán a képzők keresik a felhasználókkal a kapcsolatot, hanem fordítva is.
Kínai kapcsolatA piac igénye indította útjára a Semmelweis Egyetem (SE) Egészségtudományi Karának nemcsak idehaza, de egész Kelet-Európában egyedülálló kezdeményezését. Igaz, ez nem a 21. század csúcstechnológiáiról szól, hanem éppen a tradíciók – mégpedig a kínai gyógyászat évezredes ismereteinek – átadásáról. Ez a szak is szeptemberben indult, négy év itthoni képzéssel, az ötödiket pedig a harbini egyetemen (Kína) töltik a szak diákjai. Az alapozó ismereteket, anatómiát, élettant, biológiát (lényegében mindazt, amit az egészségtudományi kar négyezer hazai és külföldi hallgatója elsajátít, ápolók, szülészek, gyógytornászok is) a Semmelweisen tanítják, angol nyelven, a hagyományos kínai orvostudományi tárgyakat pedig (szintén Budapesten) a Heilongjiang Hagyományos Kínai Orvostudományi Egyetem kihelyezett tagozataként működő kurzusokon, Kínából érkező tanárok óráin sajátíthatják majd el.
A szak önköltséges, évi 5900 euróba kerül a képzés a hazai és a külföldi jelentkezőknek egyaránt, és ennyi a Kínában töltött két szemeszter tandíja is. A szak iránt nagy az érdeklődés. Mint kiderült, nemcsak érettségizettek orientálódnak erre, hanem diplomások – orvosok, pszichológusok – is szeretnék a tradicionális medicina területén kibővíteni a tudásukat.
Gáti Júlia
Az oktatás témaköréből további érdekességet tudhatsz meg az eduline szakmai támogatásával készült Oktatás Plusz 2010 című kiadványból, amelyet megrendelhetsz a
weboldalon.
Heteken belül elkezdődik az egyetem, vele együtt pedig jön egy rakás új kifejezés is. Elmagyarázunk 5 fontosat, amit gólyaként biztosan sokat fogtok hallani - így nem árt már most képbe kerülni velük.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Bár az elmúlt hetekben a tankerületek által meghirdetett állások jelentős részét sikerült betölteni, két héttel a tanévkezdés előtt még mindig több száz pedagógust keresnek.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
