Őssejtből építettek légcsövet egy kisfiúnak. Londoni kutatók emberi csontvelőből működő szívbillentyűszövetet hoztak létre, a szövet szívbillentyű alakúra növeszthető, három-öt éven belül kerülhet sor az első transzplantációra emberben. Csupán két hír a számtalan közül, amelyek arra vallanak, nem egy eljárás kilépett már a tudományos-fantasztikus irodalom lapjairól. Sőt, hamarosan mindennapi igény lesz, hogy legalább az orvosegyetemek klinikáin itthon is lehessen a beteg szervek részleteit saját sejtekből növesztett „pótalkatrésszel” megjavítani.
Irány a jövő
„Ma még kevés olyan szakember van Magyarországon, aki emberbe beültethető szövetet tud előállítani, ezért döntött úgy a Pécsi Tudományegyetem (PTE), hogy orvosi biotechnológia szakot indít, amely mindenekelőtt a gyakorlati tudnivalók oktatására koncentrál” – mondja Pongrácz Judit, a szak felelőse. A pécsi képzésre olyan diákokat várnak, akik hat félévet elvégeztek már a bolognai képzési rendszerben, mindenekelőtt biológus vagy vegyész szakon, de lehet a továbbtanulás alapja agrár, netán informatikai szakon szerzett bachelor oklevél is. Ennek birtokában a pécsi mesterképzés további négy félév alatt farag specialistákat az ide jelentkezőkből.
„Sokszor még keverednek a fogalmak" – hívja fel a figyelmet a pécsi szak felelőse. "Magyarországon már eddig is képeztek biotechnológiai mérnököt vagy biotechnológiához értő agrárszakembert, ám az orvosi területhez értő biotechnológust még nem. Hogy érthető legyen a különbség: amíg a mérnök mindenekelőtt fémekkel, addig a Pécsett végzők emberi szövetekkel dolgoznak, vagy olyan labordiagnosztikai eszközöket fejlesztenek, amellyel az egyénre szabott kezelésekhez lehet majd meghatározni a szükséges terápiát.”
„A Brüsszelben az Európai Bizottság kezdeményezésére összehozott nemzetközi szakértői csapat arra jutott, hogy minden eddiginél szorosabb, mindennapi kapcsolatot kell létrehozni a képzés és a munka világa között” – mondta Halász Gábor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanára, a neveléstudomány kandidátusa, az uniós csapat magyar tagja. Éppen az egészségügy az a terület, ahol a legtöbb az innováció, itt kell a leggyorsabban reagálni a technikai újdonságokra, újabb és újabb feladatra felkészíteni az oktatás résztvevőit, amire a szerteágazó terepmunka a legalkalmasabb. Mind nagyobb szerepet kap általában is a munkahelyi képzés, és nem csupán a képzők keresik a felhasználókkal a kapcsolatot, hanem fordítva is.
Kínai kapcsolatA piac igénye indította útjára a Semmelweis Egyetem (SE) Egészségtudományi Karának nemcsak idehaza, de egész Kelet-Európában egyedülálló kezdeményezését. Igaz, ez nem a 21. század csúcstechnológiáiról szól, hanem éppen a tradíciók – mégpedig a kínai gyógyászat évezredes ismereteinek – átadásáról. Ez a szak is szeptemberben indult, négy év itthoni képzéssel, az ötödiket pedig a harbini egyetemen (Kína) töltik a szak diákjai. Az alapozó ismereteket, anatómiát, élettant, biológiát (lényegében mindazt, amit az egészségtudományi kar négyezer hazai és külföldi hallgatója elsajátít, ápolók, szülészek, gyógytornászok is) a Semmelweisen tanítják, angol nyelven, a hagyományos kínai orvostudományi tárgyakat pedig (szintén Budapesten) a Heilongjiang Hagyományos Kínai Orvostudományi Egyetem kihelyezett tagozataként működő kurzusokon, Kínából érkező tanárok óráin sajátíthatják majd el.
A szak önköltséges, évi 5900 euróba kerül a képzés a hazai és a külföldi jelentkezőknek egyaránt, és ennyi a Kínában töltött két szemeszter tandíja is. A szak iránt nagy az érdeklődés. Mint kiderült, nemcsak érettségizettek orientálódnak erre, hanem diplomások – orvosok, pszichológusok – is szeretnék a tradicionális medicina területén kibővíteni a tudásukat.
Gáti Júlia
Az oktatás témaköréből további érdekességet tudhatsz meg az eduline szakmai támogatásával készült Oktatás Plusz 2010 című kiadványból, amelyet megrendelhetsz a
www.hvgplusz.hu weboldalon.
