Egyszerre nyitnak a hazai orvostudományi egyetemek a 21. századi orvoslás és az évezredes múltra visszatekintő tradicionális gyógyítás felé. Úgy tűnik, mindkettőre van kereslet - a felsőoktatási intézmények egymást után indítanak új egészségügyi képzéseket.
Őssejtből építettek légcsövet egy kisfiúnak. Londoni kutatók emberi csontvelőből működő szívbillentyűszövetet hoztak létre, a szövet szívbillentyű alakúra növeszthető, három-öt éven belül kerülhet sor az első transzplantációra emberben. Csupán két hír a számtalan közül, amelyek arra vallanak, nem egy eljárás kilépett már a tudományos-fantasztikus irodalom lapjairól. Sőt, hamarosan mindennapi igény lesz, hogy legalább az orvosegyetemek klinikáin itthon is lehessen a beteg szervek részleteit saját sejtekből növesztett „pótalkatrésszel” megjavítani.
Irány a jövő
„Ma még kevés olyan szakember van Magyarországon, aki emberbe beültethető szövetet tud előállítani, ezért döntött úgy a Pécsi Tudományegyetem (PTE), hogy orvosi biotechnológia szakot indít, amely mindenekelőtt a gyakorlati tudnivalók oktatására koncentrál” – mondja Pongrácz Judit, a szak felelőse. A pécsi képzésre olyan diákokat várnak, akik hat félévet elvégeztek már a bolognai képzési rendszerben, mindenekelőtt biológus vagy vegyész szakon, de lehet a továbbtanulás alapja agrár, netán informatikai szakon szerzett bachelor oklevél is. Ennek birtokában a pécsi mesterképzés további négy félév alatt farag specialistákat az ide jelentkezőkből.
„Sokszor még keverednek a fogalmak" – hívja fel a figyelmet a pécsi szak felelőse. "Magyarországon már eddig is képeztek biotechnológiai mérnököt vagy biotechnológiához értő agrárszakembert, ám az orvosi területhez értő biotechnológust még nem. Hogy érthető legyen a különbség: amíg a mérnök mindenekelőtt fémekkel, addig a Pécsett végzők emberi szövetekkel dolgoznak, vagy olyan labordiagnosztikai eszközöket fejlesztenek, amellyel az egyénre szabott kezelésekhez lehet majd meghatározni a szükséges terápiát.”
„A Brüsszelben az Európai Bizottság kezdeményezésére összehozott nemzetközi szakértői csapat arra jutott, hogy minden eddiginél szorosabb, mindennapi kapcsolatot kell létrehozni a képzés és a munka világa között” – mondta Halász Gábor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanára, a neveléstudomány kandidátusa, az uniós csapat magyar tagja. Éppen az egészségügy az a terület, ahol a legtöbb az innováció, itt kell a leggyorsabban reagálni a technikai újdonságokra, újabb és újabb feladatra felkészíteni az oktatás résztvevőit, amire a szerteágazó terepmunka a legalkalmasabb. Mind nagyobb szerepet kap általában is a munkahelyi képzés, és nem csupán a képzők keresik a felhasználókkal a kapcsolatot, hanem fordítva is.
Kínai kapcsolatA piac igénye indította útjára a Semmelweis Egyetem (SE) Egészségtudományi Karának nemcsak idehaza, de egész Kelet-Európában egyedülálló kezdeményezését. Igaz, ez nem a 21. század csúcstechnológiáiról szól, hanem éppen a tradíciók – mégpedig a kínai gyógyászat évezredes ismereteinek – átadásáról. Ez a szak is szeptemberben indult, négy év itthoni képzéssel, az ötödiket pedig a harbini egyetemen (Kína) töltik a szak diákjai. Az alapozó ismereteket, anatómiát, élettant, biológiát (lényegében mindazt, amit az egészségtudományi kar négyezer hazai és külföldi hallgatója elsajátít, ápolók, szülészek, gyógytornászok is) a Semmelweisen tanítják, angol nyelven, a hagyományos kínai orvostudományi tárgyakat pedig (szintén Budapesten) a Heilongjiang Hagyományos Kínai Orvostudományi Egyetem kihelyezett tagozataként működő kurzusokon, Kínából érkező tanárok óráin sajátíthatják majd el.
A szak önköltséges, évi 5900 euróba kerül a képzés a hazai és a külföldi jelentkezőknek egyaránt, és ennyi a Kínában töltött két szemeszter tandíja is. A szak iránt nagy az érdeklődés. Mint kiderült, nemcsak érettségizettek orientálódnak erre, hanem diplomások – orvosok, pszichológusok – is szeretnék a tradicionális medicina területén kibővíteni a tudásukat.
Gáti Júlia
Az oktatás témaköréből további érdekességet tudhatsz meg az eduline szakmai támogatásával készült Oktatás Plusz 2010 című kiadványból, amelyet megrendelhetsz a
weboldalon.
Az oktatás feladata az, hogy megtanítsunk különböző készségeket. Most, hogy megjelent az AI, a készségek listájára ezt is föl kell venni a többi közé. De nem a többi helyett! Nem lehet úgy tenni, mintha az AI nem is létezne, és nem lehet teljesen kizárni az iskolából, hiszen a diákok életének már most is része. Mosóczi Andrásnak, a Mateking alapító-vezetőjének az írása. Vélemény.
Bár egyelőre nem világos, milyen rendszerben kell majd irányítaniuk az intézményt, a két pályázónak már határozott elképzelései vannak. A kancellári rendszert mindketten megszüntetnék, Karsai Krisztina nagyobb egyetemi autonómiát és átláthatóbb döntéshozatalt ígér, Kónya Zoltán pedig modernizálná az SZTE-t, és rendezné az egyetem kapcsolatát Szegeddel.
„Lélegeztetőgépen van a levéltár” – ezzel érzékeltették helyzetüket a pécsi levéltárosok, akik a könyvtári és múzeumi dolgozók után csatlakoztak a közgyűjteményi dolgozók demonstrációsorozatához. A tiltakozók szerint az alacsony bérek mellett az elégtelen költségvetési támogatás is veszélyezteti az intézmények működését. Újabb megmozdulást terveznek, és ha nem sikerül eredményt elérniük, radikálisabb fellépésre is készek.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a vizsgálat során több mint 1,1 milliárd forintnyi közpénz gyanús felhasználását tárta fel a Tempus Közalapítványnál, mely nagyrészt a Kulturális és Innovációs Minisztérium vezetőinek közvetlen utasításaira osztottak szét. Ebben az időszakban Hankó Balázs vezette a minisztériumot, a területért pedig Varga-Bajusz Veronika államtitkár felelt, aki korábban a közalapítvány főigazgatója volt.
„Az őszinte beszéd még mindig hiányzik” – fogalmazott Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a 2027-re tervezett béremelésekkel kapcsolatban.
Naponta akár 50-60 igazolást is ki kell adniuk a gyermekorvosoknak, ha az óvodás vagy az iskolás meggyógyult. Ez igaz, csak néhány kattintás alkalmanként, de ha a KRÉTA-ban nem látszik, akkor tetemes pluszmunkát ró a praxisokra.
Jövőre már nemcsak egy-egy különleges tanórán találkozhatnak humanoid robottal a szombathelyi Nagy Lajos Gimnázium diákjai.
