Hány félévig tanulhatnak ingyen az egyetemisták és főiskolások?

Alapesetben – hivatalosan fogalmazva első alapképzésben – tizenkét félévet finanszíroz az állam azoknak, akiket támogatott képzésre vesznek fel. De mi a helyzet azokkal, akik tíz félévesnél hosszabb egyetemi képzésben vesznek részt, vagy akik a meglévő szakjuk mellett egy újabb képzést is szeretnének elkezdeni?

  • Eduline
Problémák vannak az iskolában vagy az egyetemen? Nem tudsz eligazodni a házirend és a jogszabályok útvesztőjében? A tanulmányi osztályon csak vonogatják a vállukat a felvetéseidre?

Írj nekünk az [email protected] -ra, és megkeressük az illetékeseket!
„Az előző félévben teljesítem az összes kötelező tanegységemet, a szakdolgozatom megírására azonban még biztosan rá kell szánnom egy félévet. Sajnos elkövettem azt a hibát, hogy abszolutóriumot szereztem. Ezek szerint a plusz két államilag finanszírozott félévem teljesen elvész?” – kérdezte tőlünk egy budapesti bölcsészhallgató. Rossz hírünk van: bár az állam az alapképzésben résztvevőknél 6+2 félévet finanszíroz, az abszolutórium megszerzése után az adott szakon (ingyen) már nem lehet felvenni újabb tantárgyat, és arra sincs lehetőség, hogy a hallgató egy újabb képzésbe kezdjen – az államilag finanszírozott féléveket ezután már legfeljebb mesterképzésre és felsőfokú szakképzésre lehet felhasználni.

Hány szakot lehet ingyen elvégezni?

A felsőoktatási törvény szerint az állam összesen tizenkét félévet finanszíroz, ebbe a felsőfokú szakképzésben, alapképzésben, egységes, osztatlan képzésben és a mesterképzésben folytatott tanulmányokat egyaránt bele kell számolni. Az olyan speciális képzések (például az orvosi egyetem) esetén, ahol a képzési idő tíz félévnél hosszabb, ott a finanszírozott képzést még két félévvel toldották meg.

Nem mindegy, ki hova jár - a szabályok nem mindenhol ugyanolyanok
Fazekas István

Sokan a meglévő szakjuk vagy szakpárjuk mellé szeretnének még egyet felvenni, és erre meg is van a lehetőségük, akár teljesen ingyen. Abban az esetben ugyanis, ha egy hallgató legkésőbb a harmadik féléve megkezdéséig iratkozik be az új szakra, részt vehet akár államilag finanszírozott képzésben is – ráadásul ilyenkor a párhuzamosan végzett félévek is csak „egynek” számítanak. Vannak, akik az államilag finanszírozott félévek miatt egész egyszerűen eltitkolják a diplomájukat - összefoglalónkat itt olvashatod el.

Egy hallgató speciális problémával fordult az oktatási jogok biztosához: 2002-ben iratkozott be az államilag támogatott szociológia és költségtérítéses politológia szakra. A politológus diplomát 2008-ban megszerezte, szociológián azonban költségtérítéses képzésre sorolták át, hiszen a felsőoktatási törvény szerint aki egy államilag támogatott szakon végbizonyítványt szerzett, az ugyanabban a képzési ciklusban nem vehet részt még egy finanszírozott képzésben. Mivel a hallgató mindkét szakon egyszerre kezdte meg a tanulmányait, nem lehet egyértelműen eldönteni, hogy melyik szak az első alapképzésnek – vagyis melyiket végezheti államilag finanszírozott formában. Az oktatási jogok biztosának vizsgálatából végül kiderült, hogy az ügyben az egyetem mulasztott: a hallgatót ugyanis még két különböző finanszírozási formában sem vehették volna fel az általa másodikként megjelölt szociológia és a harmadiknak beírt politológia szakra. A panaszos így végül szociológia szakon is támogatott képzésben folytathatta a tanulmányait.

A gyesen lévő nők már nem tanulhatnak ingyen

Külön szabályok vonatkoznak a fogyatékkal élő hallgatókra: ők néggyel több, vagyis összesen tizenhat államilag finanszírozott félévvel gazdálkodhatnak. Ez a lehetőség a felsőoktatásban folytatott tanulmányok egészére vonatkozik, vagyis a fogyatékkal élő hallgatók akár a doktori képzésben is érvényesíthetik a plusz féléveiket.

Az oktatási ombudsmannál egy beadványozó arról érdeklődött, van-e a valamiféle életkori korlátja az állami finanszírozott képzésben való részvételnek. Az oktatási jogok biztosának válasza megnyugtató: mivel a felsőoktatásban való részvétel alkotmányos jog, a tanulmányok megkezdésére bármikor lehetőség van.

A gyesen, gyeden lévő nők tandíjmentességre 2007-ben megszűnt, így az államilag támogatott képzésben való részvételre most már nekik is csak akkor van lehetőségük, ha az első alapképzésben szereznek diplomát. A felvételi eljárás során azonban mindenképpen előnyt élveznek, negyven pluszpontot zsebelhetnek be - vagyis annyival több ponttal gazdálkodhatnak, mintha szereztek volna egy felsőfokú nyelvvizsgát.

eduline
Hozzászólások

Hiába sokszoros a túljelentkezés, évek óta gyakorlatilag ugyanannyi a férőhely a hat-és nyolcévfolyamos gimnáziumokban

25 962 diák tanult hat-vagy nyolcosztályos gimnáziumban a 2024/2025-ben, amely nagyjából megegyezik az előző tanévek adataival – derült ki a KSH adataiból. Annak ellenére nem emelkedett a férőhelyek száma, hogy a „kisgimnáziumi” férőhelyek után óriási az igény. A tavalyi felvételi eljárásban volt olyan topgimnázium, ahol az egyik tagozatra mintegy tízszeres volt a túljelentkezés.

Ingyenes próbaérettségi 2026: az összes feladatlap és megoldókulcs egy helyen

Február 14-én több száz diák írta meg a Studium Generale próbaérettségijét az ország több pontján. A diákok matekból, történelemből és pénzügyi-számvitel ügyintézésből mérettethették meg magukat közép- és emelt szinten is az éles érettségi vizsgához hasonló szituációban. Mutatjuk a feladatlapokat és a megoldókulcsokat, ha lemaradtatok a próbavizsgáról, de otthon tesztelnétek a tudásotokat.

Felvételi 2026: mi következik a jelentkezés után?

Február 15-én zárul le a 2026-os általános felvételi eljárás jelentkezési időszaka. Eddig dönthetik el a felvételizők, mely egyetemekre és milyen szakokra nyújtják be jelentkezésüket. A felsőoktatási felvételi folyamata azonban még korántsem ért véget: a ponthatárokat várhatóan 2026. július 21-én hirdetik ki, addig pedig több fontos határidő és teendő vár a jelentkezőkre.