Hány félévig tanulhatnak ingyen az egyetemisták és főiskolások?

Alapesetben – hivatalosan fogalmazva első alapképzésben – tizenkét félévet finanszíroz az állam azoknak, akiket támogatott képzésre vesznek fel. De mi a helyzet azokkal, akik tíz félévesnél hosszabb egyetemi képzésben vesznek részt, vagy akik a meglévő szakjuk mellett egy újabb képzést is szeretnének elkezdeni?

  • Eduline
Problémák vannak az iskolában vagy az egyetemen? Nem tudsz eligazodni a házirend és a jogszabályok útvesztőjében? A tanulmányi osztályon csak vonogatják a vállukat a felvetéseidre?

Írj nekünk az [email protected] -ra, és megkeressük az illetékeseket!
„Az előző félévben teljesítem az összes kötelező tanegységemet, a szakdolgozatom megírására azonban még biztosan rá kell szánnom egy félévet. Sajnos elkövettem azt a hibát, hogy abszolutóriumot szereztem. Ezek szerint a plusz két államilag finanszírozott félévem teljesen elvész?” – kérdezte tőlünk egy budapesti bölcsészhallgató. Rossz hírünk van: bár az állam az alapképzésben résztvevőknél 6+2 félévet finanszíroz, az abszolutórium megszerzése után az adott szakon (ingyen) már nem lehet felvenni újabb tantárgyat, és arra sincs lehetőség, hogy a hallgató egy újabb képzésbe kezdjen – az államilag finanszírozott féléveket ezután már legfeljebb mesterképzésre és felsőfokú szakképzésre lehet felhasználni.

Hány szakot lehet ingyen elvégezni?

A felsőoktatási törvény szerint az állam összesen tizenkét félévet finanszíroz, ebbe a felsőfokú szakképzésben, alapképzésben, egységes, osztatlan képzésben és a mesterképzésben folytatott tanulmányokat egyaránt bele kell számolni. Az olyan speciális képzések (például az orvosi egyetem) esetén, ahol a képzési idő tíz félévnél hosszabb, ott a finanszírozott képzést még két félévvel toldották meg.

Nem mindegy, ki hova jár - a szabályok nem mindenhol ugyanolyanok
Fazekas István

Sokan a meglévő szakjuk vagy szakpárjuk mellé szeretnének még egyet felvenni, és erre meg is van a lehetőségük, akár teljesen ingyen. Abban az esetben ugyanis, ha egy hallgató legkésőbb a harmadik féléve megkezdéséig iratkozik be az új szakra, részt vehet akár államilag finanszírozott képzésben is – ráadásul ilyenkor a párhuzamosan végzett félévek is csak „egynek” számítanak. Vannak, akik az államilag finanszírozott félévek miatt egész egyszerűen eltitkolják a diplomájukat - összefoglalónkat itt olvashatod el.

Egy hallgató speciális problémával fordult az oktatási jogok biztosához: 2002-ben iratkozott be az államilag támogatott szociológia és költségtérítéses politológia szakra. A politológus diplomát 2008-ban megszerezte, szociológián azonban költségtérítéses képzésre sorolták át, hiszen a felsőoktatási törvény szerint aki egy államilag támogatott szakon végbizonyítványt szerzett, az ugyanabban a képzési ciklusban nem vehet részt még egy finanszírozott képzésben. Mivel a hallgató mindkét szakon egyszerre kezdte meg a tanulmányait, nem lehet egyértelműen eldönteni, hogy melyik szak az első alapképzésnek – vagyis melyiket végezheti államilag finanszírozott formában. Az oktatási jogok biztosának vizsgálatából végül kiderült, hogy az ügyben az egyetem mulasztott: a hallgatót ugyanis még két különböző finanszírozási formában sem vehették volna fel az általa másodikként megjelölt szociológia és a harmadiknak beírt politológia szakra. A panaszos így végül szociológia szakon is támogatott képzésben folytathatta a tanulmányait.

A gyesen lévő nők már nem tanulhatnak ingyen

Külön szabályok vonatkoznak a fogyatékkal élő hallgatókra: ők néggyel több, vagyis összesen tizenhat államilag finanszírozott félévvel gazdálkodhatnak. Ez a lehetőség a felsőoktatásban folytatott tanulmányok egészére vonatkozik, vagyis a fogyatékkal élő hallgatók akár a doktori képzésben is érvényesíthetik a plusz féléveiket.

Az oktatási ombudsmannál egy beadványozó arról érdeklődött, van-e a valamiféle életkori korlátja az állami finanszírozott képzésben való részvételnek. Az oktatási jogok biztosának válasza megnyugtató: mivel a felsőoktatásban való részvétel alkotmányos jog, a tanulmányok megkezdésére bármikor lehetőség van.

A gyesen, gyeden lévő nők tandíjmentességre 2007-ben megszűnt, így az államilag támogatott képzésben való részvételre most már nekik is csak akkor van lehetőségük, ha az első alapképzésben szereznek diplomát. A felvételi eljárás során azonban mindenképpen előnyt élveznek, negyven pluszpontot zsebelhetnek be - vagyis annyival több ponttal gazdálkodhatnak, mintha szereztek volna egy felsőfokú nyelvvizsgát.

eduline
Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Hogyan tudsz belépni a Neptunra, ha most vettek fel egyetemre?

Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!