ETR, Neptun vagy ETN - az online tanulmányi rendszerek ma már egyetemisták tízezreinek mindennapjait könnyítik vagy keserítik meg, a kurzusfelvételtől a vizsgajelentkezésen át a jegyek rögzítéséig ugyanis minden a virtuális tanulmányi térben történik. „Számomra minden egyes tantárgyfelvételi és vizsgajelentkezési időszak valóságos rémálom. Ha például hivatalosan reggel nyolckor nyitják a rendszert, valójában fél kilencig-kilencig esélyem sincs, hogy beléphessek, a szerver ugyanis túlterhelt. Ezért általában három embernek leírom, hogy milyen tantárgyat szeretnék felvenni, és ők is folyamatosan próbálnak belépni a jelszavammal. Van, hogy így sem sikerül mindent elintézni, a szemináriumok ugyanis pár másodperc alatt betelnek” – mondja Szabó Rita, a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának hallgatója.

A legrosszabb pillanatokban válik elérhetetlenné a rendszer?

Az ETR-rel és a többi tanulmányi rendszerrel szemben a hallgatók leggyakrabban megfogalmazott kritikája, hogy a rendszert a legfontosabb pillanatokban – vagyis a tantárgyfelvétel és a vizsgajelentkezések időszakában – egyszerűen nem lehet elérni.

„Az ETR-nek egy évben kétszer, a két kurzusfelvétel időszakában van jelentős terheltsége” – mondja Burányi Péter, a Dexter Kft., az ETR-t fejlesztő és támogató cég divízióvezetője „Megfelelő szerverekkel ez az időszak sem jelent gondot. Viszont drága lenne olyan szervereket vásárolni, amelyek ebben az időszakban is optimálisak, az év többi részében azonban kihasználatlanul állnak” – teszi hozzá.

Burányi Péter szerint az ETR-t használó intézményeken múlik, hogyan előzik meg a túlterhelést. Sok helyen „szétdarabolják” a kurzusfelvételt, vagyis az egyes képzések hallgatói más-más időpontban kezdhetik meg a jelentkezést. Van olyan egyetem is, ahol rangsorolás után dől el, bekerülhetnek-e a hallgatók választott órára, vagy sem, így a jelentkezés sikere nem azon múlik, hogy ki mikor lép be a rendszerbe.

„Az intézmények nem feltétlenül meggondolatlanságból nem használják ki a rendszer paraméterezési lehetőségeit. A csúsztatott vagy a rangsorolásos jelentkezés többletmunkával jár, valakinek ugyanis koordinálnia kell az egyes időszakok közötti átállásokat. Erre pedig sok intézményben nincs meg a szükséges munkaerő-kapacitás” – magyarázza Burányi Péter.

1991-ben a Pécsi Tudományegyetem számára kifejlesztettek egy a tanulmányi adminisztrációt támogató informatikai eszközt – ez ekkor még kizárólag offline szolgáltatást jelentett. A PTE szintén az elsők között volt a kreditrendszer bevezetésében, és mivel az óratervezés a korábbinál sokkal kiszámíthatatlanabb lett, az informatikai támogatás kiemelt fontosságúvá vált – így az alkalmazott rendszer komplexitása is növekedett. 1999-2000 fordulóján született meg az ETR, amely már webes szolgáltatásokat is tartalmazott. Az üzenetküldés (pl. értesítés kurzusfelvételről, jegybeírásról, stb.) a kétezres évek elején jelent meg. Az ETR-t jelenleg tizenhárom felsőoktatási intézmény használja, köztük az ország legnagyobb egyetemei – például a PTE, az ELTE és az SZTE. A Neptun és az ETR mellett létezik egy harmadik rendszer is, az ETN (Elektronikus Tanulmányi Nyilvántartás), ezt azonban csak néhány intézményben használják.

Van, aki ki tudja cselezni az ETR-t

Lefagyás ide vagy oda, a hallgatók néhol már megtalálták a módját, hogyan cselezzék ki a rendszert. Szegeden például néhány hallgató olyan programot írt, amely a belépés után figyelte, hogy a kiválasztott kurzusokon mikor szabadul fel egy hely, így a megüresedett helyre azonnal lecsaphattak. A győri Széchenyi István Egyetemen néhány trükköző informatikushallgató miatt kellett módosítani a neptunos vizsga- és tantárgyfelvételen, a diákok ugyanis olyan programot hoztak létre, amely megakadályozza, hogy a rendszer kidobja őket.

Nem csak vizsgafelvételre jó a tanulmányi rendszer?

Bár az ETR-t és a Neptunt a legtöbben kizárólag vizsgajelentkezésre és a tárgyak felvételére használják, a webes tanulmányi rendszerek közösségi portálként is működnek vagy működhetnének. Az ETR mellett létezik egy Coospace nevű program, amely a hallgatók és oktatók közötti információáramlást könnyíti meg. A félév elején kialakuló közösségi terek – vagyis egy-egy kurzus látogatói és az előadó – a közös felületen kommunikálhatnak egymással, de lehetőség van jegyzetek vagy más dokumentumok feltöltésére, az oktatók pedig akár jelenléti ívet vezethetnek és online vizsgát is szervezhetnek a szoftver segítségével. A Coospace-t már több, az ETR-rel dolgozó intézmény is használja, a belépéshez pedig az ETR-ben is használatos felhasználónév és jelszó szükséges.

Érdekesség, hogy a különböző egyetemek és főiskolák ETR-e között – nevével ellentétben (Egységes Tanulmányi Rendszer) – is léteznek különbségek. „Az ETR több ponton nyitott, így vannak intézmények, amelyek több saját alkalmazást is kifejlesztettek. Az említett rangsorolásos kurzusfelvétel például az ELTE saját fejlesztései közé tartozik” – mondja Burányi Péter.

A tanulmányi ügyintézés megkönnyítésére egyébként számos – gyakran kihasználatlan – funkció van a rendszerben. Néhány kattintással el lehetne intézni például a tandíj vagy az utóvizsgadíj online befizetését, és ezzel megspórolni a hosszadalmas adminisztrációt: egyelőre azonban csupán néhány egyetem alkalmazza ezt a megoldást.

Horváth Dóra
eduline