Bizonyítvány otthonról: kiből lehet magántanuló?

Ki lehet-e tiltani az iskola épületéből a magántanulókat? Megakadályozhatja-e az osztályfőnök vagy az iskola igazgatója, hogy a diákok otthon, egyéni tanrend szerint készüljenek fel a vizsgáikra? Minden, amit tudni kell a magántanulói státuszról.

  • Eduline
Problémák vannak az iskolában? Nem tudsz eligazodni a házirend és a jogszabályok útvesztőjében? A tanulmányi osztályon csak vonogatják a vállukat a felvetéseidre?

Írj nekünk az [email protected] -ra, és megkeressük az illetékeseket!
„Egy édesanya az iskola igazgatójának nyomására egyezett bele, hogy gyermeke magántanulóként folytassa tanulmányait. Az intézmény vezetője a döntés előtt nem kérte ki a gyermekjóléti szolgálat véleményét a magántanulóvá minősítésről, majd gyakorlatilag kitiltotta az intézményből a diákot, akinek még azt sem engedte meg, hogy részt vegyen az iskolai rendezvényeken” – ezzel a panasszal fordult egy szülő Szabó Mátéhoz, az állampolgári jogok biztosához.

Ki dönthet a magántanulói státuszról?

Az ombudsman szerint mindehhez az iskola igazgatójának nem lett volna joga – a közoktatási törvény szerint ugyanis kizárólag a diák vagy a szülő kérheti a magántanulói státuszt, méghozzá az intézményvezetőtől, akinek a bejelentést követő három napon belül be kell szereznie a gyermekjóléti szolgálat véleményét arról, hátrányos lehet-e ez a megoldás a család számára.

Egy szülő azzal a problémával fordult az oktatási jogok biztosához, hogy gyermeke sajátos nevelési igényű, speciális iskolába jár, amely azonban nem tudja biztosítani a megfelelő fejlesztő foglalkozásokat. Arról érdeklődött, hogy a tanulási képességeket vizsgáló rehabilitációs szakértői bizottság megakadályozhatja-e, hogy gyermeke magántanuló lehessen. Az ombudsman szerint ha a szülő nem ért egyet a magántanulói státuszról szóló szakértői véleménnyel, a jegyzőhöz fordulhat, aki érvénytelenítheti a határozatot.

Az iskola igazgatója nem tagadhatja meg azonnal a szülő kérését, még akkor sem, ha úgy gondolja, a diák magántanulóként  valószínűleg nem fejezné be a tanulmányait. Az állásfoglalását el kell juttatnia az illetékes önkormányzat jegyzőjéhez – ő dönt arról, hogy a a tanulónak továbbra is iskolába kell-e járnia, vagy otthon készülhet az osztályozóvizsgákra.

Diákok, akik egyedül készülnek a vizsgákra: ki dönthet a magántanulói státuszról?
Stiller Ákos

„Házi gyerekfelügyelet”, különtanár és osztályozóvizsgák: ki állja a költségeket?

Nem kevés kiadással jár a magántanulói státusz, az osztályozóvizsgákon ugyanis így is teljesíteni kell, a felkészítés költségeit – a gyerekfelügyeletet, a különtanárt, a nyelviskolát – pedig a szülőnek kell állnia. Két kivétel azonban van: ha a diák sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségekkel küzd, és a nevelési tanácsadó vagy a rehabilitációs bizottság szakértői véleménye alapján folytatja tanulmányait magántanulóként, valamint ha tartós betegsége miatt kénytelen otthon tanulni.

Egy szakközépiskolás azzal a kérdéssel fordult az oktatási jogok biztosához, hogy kérhet-e félévhalasztást. Az ombudsman szerint az iskola igazgatója engedélyezheti a tanulói jogviszony szünetelését, de a diák ezekben a hónapokban is bejárhat az iskolába, felvételizhet másik intézménybe, és részt vehet például az osztálykirándulásokon is.

Ebben a két esetben az iskolának kell biztosítania a diák felkészítését: magántanulói órarendet kell összeállítani, gondoskodni kell a pedagógusokról, a számonkérésekről, sőt – ha a szülő kéri – esetenként még a házi gyermekfelügyeletet is meg kell oldani. A magántanulók teljesítményét egyébként ugyanazok a tanárok értékelik, akik az iskolában tanítanák, a szülők azonban kérhetnek független vizsgabizottságot is, sőt azt is kezdeményezhetik, hogy a gyermekük délutánonként bejárhasson az iskolába, részt vehessen a napközis foglalkozásokon, vagy éppen a tanulószobában készülhessen fel a tananyagból - az iskola épületéből kitiltani ugyanis még a magántanulókat sem lehet.

eduline
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.