szerző:
Eduline

Számos ponton keményen kritizálja az új felsőoktatási törvény tervezetét a Magyar Rektori Konferencia, az intézményvezetők módosításokat és újbóli vitát sürgetnek. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának alelnöke szerint van esély a megegyezésre.

„Számos kérdésben egyetértés van az oktatási államtitkárság és közöttünk, nyitottak voltak a javaslatainkra. Véleményem szerint van mód megoldást találni a vitatott kérdésekre, de egyelőre megegyezés még nem született” – mondta el Nagy Dávid, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) alelnöke, egyben megválasztott elnöke.

A HÖOK a vizsgák számának maximálása helyett például a kredites szabályozást tartaná elfogadhatónak: a 180 kredites képzésre járó hallgatók közül azoknak szűnhetne meg a hallgatói jogviszonya, akik két félév alatt kevesebb mint harminc kreditet szereznek. Az egyik legvitatottabb kérdésben a hallgatói önkormányzat nem enged: ragaszkodnak a tanulmányi és vizsgaszabályzattal kapcsolatos hallgatói egyetértési joghoz.
Van min tűnődni: szigorúbb szabályok, kevesebb vizsga
©

Szociálisból kreditalapú ösztöndíj?


Az oktatási államtitkárság tervei szerint a szociális alapon járó ösztöndíjakat csak az kapná meg, aki egy félévben legalább tizenöt kreditet teljesít. Nagy Dávid elfogadhatatlannak tartja ezt a tervet, ez ugyanis már nem szociális alapú ösztöndíj lenne. „Például egy olyan extrém helyzetben, mint amilyen az iszapkatasztrófa, egy hallgató nem feltétlenül tud kreditet szerezni, de a szociális segélyre szüksége van” – fogalmazott az HÖOK alelnöke.

„Világosan el kell dönteni például, hogy a felsőoktatás mennyiben szolgál szociálpolitikai célokat, például a munkanélküliség vagy a hátrányos helyzet kezelése, mennyiben célja az elitképzés és/vagy a tömegképzés. Mi a célja a felsőoktatási intézményeknek: piacilag sikeresnek lenni vagy közszolgálati feladatot teljesíteni?” - ez már a Magyar Rektori Konferencia (MRK) állásfoglalása.

Bár a javaslat első mondataiban az MRK üdvözli az új felsőoktatási törvény tervezetét, pár mondattal később az áll, „a tervezet elsősorban aggályos.” Az MRK szerint a vitairat nélkülözi „a koncepciót megalapozó átfogó felsőoktatási stratégiát.”  A rektorok hangsúlyozzák, hogy a törvénytervezet számos ponton ellentmondásos, a fogalmak és a világos szándékok nincsenek benne tisztázva. Nyilatkozatuk szerint a tervezet korlátozza a felsőoktatás autonómiáját, nem hivatkozik elemzésekre és hatástanulmányokra, nem szabályozza egyértelműen és pontosan az intézmények gazdasági finanszírozását.

Rosszul járhatnak a bukdácsoló hallgatók?


A szervezet szerint a vitairat tág teret nyit az egyetemi autonómia feltétel nélküli beszűkítésére, mely ellentmond az Európai Felsőoktatási Térség alapkoncepciójának, az európai akadémiai gondolkodásnak. „Szervezeti és személyi kérdésekben a tervezet a mainál részletesebb szabályozást ír elő, hatásköröket von el az intézményektől” – áll a nyilatkozatban.
Sok múlik majd a vizsgákon

A rektorok nem támogatják az elméleti és gyakorlati képzés kettéválasztását sem. „A felsőoktatásban természetesen az elméletnek és a gyakorlatnak együttesen kell jelen lennie, komplementer jelleggel” – olvasható a javaslatban. Ehelyett egy olyan intézményi struktúra kialakítását javasolják, amely megkülönbözteti az egyetemeken belül a kutatóegyetemeket, a főiskolákon belül a mesterképzést is nyújtó, egyetemi rangú főiskolákat (university of applied sciences/alkalmazott tudományok egyeteme), valamint a helyi kisebb főiskolákat/szakfőiskolákat. Támogatják viszont a pedagógusképzés kétszakossá és osztatlanná tételét, hozzátéve, hogy leginkább a pedagógusok bérrendezése javíthatja az oktatói munka minőségét.

Az eltiltás nem tartozik az igazán vitatott témák közé, pedig alaposan megnehezíti az egyetemisták és főiskolások dolgát: az oktatási államtitkárság tervei szerint azokat a hallgatókat tiltanák ki az adott intézmény adott képzéséről, akiket tanulmányi eredményeik miatt bocsátanak el. Ezek a diákok nem felvételizhetnének újra ugyanarra a szakra az adott intézményben. Az MRK támogatja a javaslatot, sőt kiterjesztené a tilalmat. „Ne csak ugyanazon intézmény ugyanazon szakára vonatkozzon a tilalom, hanem valamennyi intézmény ugyanazon szakára.” Az eltiltás három-öt évig lenne érvényes.

Az MRK és a HÖOK abban egyetért, hogy további tárgyalásokra van szükség. Nagy Dávid elmondta: fel fogják venni a kapcsolatot a Rektori Konferenciával, és szándékukban áll csatlakozni a javaslataikhoz. A megválasztott elnök arról nem tudott nyilatkozni, hogy újra tárgyalni fognak-e az oktatási államtitkárság vezetőivel.

Schäffer Dániel
eduline