Tízmilliókat költenek használhatatlan honlapokra az egyetemek

Százezer és nyolcszázezer font, vagyis harminc- és kilencvenmillió forint közötti összeget költöttek az elmúlt években honlapjuk átalakítására a brit egyetemek, a hallgatók szerint feleslegesen – állítja a The Daily Telegraph.

  • Eduline
Az egyetemi honlapok többsége ugyanis teljesen használhatatlan – legalábbis ezt állítják a brit lapnak nyilatkozó hallgatók. A legtöbb pénzbe a Hertfordshire Egyetem honlapja került, 2008 májusában közel 280 ezer fontot költöttek az oldal átalakítására, emellett több számítástechnikai szakembert is alkalmazni kezdtek.

A legdrágább egyetemi honlap Nagy-Britanniában: megéri a pénzét?

A második legdrágább honlappal a Cranfield Egyetem „büszkélkedhet”, az intézmény szóvivője szerint valóban 243 ezer fontot költöttek az oldal átalakítására, de tizenöt évig szinte semmit nem költöttek az internetes megjelenésre, ráadásul hosszú távon sok pénzt spórolnak majd.

A The Daily Telegraph-nak nyilatkozó hallgatók szerint a honlapokra fordított összegek nagysága nem áll arányban az oldalak minőségével – egy friss felmérés szerint a tanulók harmincnyolc százaléka nem elégedett az egyetemi honlapok minőségével és a rajtuk szereplő információk mennyiségével, negyvenhét százalékuk több hiányosságot is fel tudott sorolni. Egy másik kutatási összefoglaló azt állítja, hogy a hallgatók kilencvenöt százaléka rendszeresen használja az intézményi honlapokat, negyedük azonban online úton szeretne jelentkezni az órákra is, ezt pedig nem minden egyetemen teheti meg.

Top 7: a legdrágább egyetemi honlapok Nagy-Britanniában

University of Hertfordshire - 278 094 font

Cranfield University – 243 310 font

Robert Gordon University – 232 551 font

London Business School - 175 000 font

University of Wales – 156 226 font

Imperial College London – 141 000 font

University of Leeds – 112 691 font

eduline
Hozzászólások

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.