Különleges képzést indított a Debreceni Egyetem

Magyarországon egyedülálló vállalkozó képzést indított szeptembertől a Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdaságtudományi Centruma (DEAGTC); a "Team Academy" hazai bevezetéséről pénteken írtak alá megállapodást a DE és a Finnországi Jyva:skyla: egyetemének képviselői.

  • Eduline

Fábián István, a Debreceni Egyetem rektora szerint ezzel új fejezet kezdődött a két testvérváros - Debrecen és Jyva:skyla: -, illetve a két egyetem több évtizedes kapcsolatában. Nagy János, a DEAGTC elnöke hozzátette: a Finnországban 18 éves tapasztalatokra épülő. hazánkban most induló képzés keretében a hallgatók tényleges vállalkozások alapításával és működtetésével sajátítják el a gyakorlati tudnivalókat, a végzéskor pedig nemzetközileg is elismert finn üzleti diplomát is szereznek.

 

Nábrádi András dékán a részletekről elmondta: Magyarországon először a Debreceni Egyetem Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kara nyerte el annak lehetőségét, hogy saját "Team Acedemy"-t indíthasson két 20 tagú csoporttal. A hallgatók 7 féléves gyakorlati képzés során a szakjuknak megfelelő diploma mellett egy nemzetközileg is elismert finn üzleti BBA (Bachelor of Business Administration) diplomát is szereznek.

 

A Team Academy innovatív, modern tanulási lehetőség a felsőoktatásban üzleti területen tanuló hallgatók számára. Alapelve, hogy a gyakorlaton keresztül lehet a leghatékonyabban és a legeredményesebben megszerezni minden, az üzleti élethez kapcsolódió ismeretet - tette hozzá a dékán.

 

Megjegyezte, hogy több európai országban, például Hollandiában, az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Spanyolországban indítottak a finn mintára saját Team Acedemyt.

 

Debrecenben jelenleg a pénzügy-számvitel és a kereskedelem-marketing szakos hallgatók jelentkezhetnek a második évfolyam elvégzése után a gyakorlati képzésre, de a jövőben az egyetem más szakon tanuló hallgatóira is kiterjesztik ezt a típusú oktatást - jegyezte meg Nábrádi András.

MTI

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.