Az anyagban rögzítették, hogy a felsőoktatás közszolgálat, mely a képzettségi szintnek az állampolgárok széles körét érintő emelésével a jelen és a jövő nemzedékeinek az érdekeit szolgálja. A felsőoktatás minden területén - oktatás, kutatás, intézményi irányítás - kiemelt szerepet kap a minőség. E cél érdekében meghatározták az oktatók besorolásának kritériumait. Az intézményektől független szervezet (Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság) őrködik a minőségi követelmények betartása felett.
A tervek szerint szabályozott keretekben biztosított lenne a képzések közötti átjárhatóság. Rögzítették, hogy a pedagógusképzés osztatlan formában történik, Mint kifejtik: a tanárképzés alapmodelljének a két emeltszintű érettségi és alkalmassági követelmények alapján történő felvétellel, két szakos, osztatlan öt+egy gyakorlati éves képzést tekintik. A pedagógusképzésben a felvételi eljárás keretében kell biztosítani a jelentkezők pedagógus pálya iránti elkötelezettségének és alkalmasságának vizsgálatát.
Kitér arra is, hogy állami támogatásban részesülnek az állami és a Magyarországon államilag elismert egyházi felsőoktatási intézmények. Az alapítványi és magán felsőoktatási intézmények a kifutó évfolyamok kivételével csak állami megrendelés esetén részesülnek költségvetési támogatásban. "Az állami finanszírozást a kiszámíthatóság és az állandóság jellemzi: 70 százalékot tesz ki az alapműködés biztosításához szükséges feladatfinanszírozás, 30 százalék odaítélése normatív alapon történik" - olvasható a dokumentumban. A nemzetközi szinten is elismert, kimagasló kutatási tevékenységet végző egyetemek többlettámogatásban részesülnének.
A dokumentum rögzíti az egyetem és főiskola kritériumait, kitér arra, hogy a felsőoktatási intézmény legfőbb döntéshozó szerve a szenátus. A szenátus tagjai a rektor, a karok dékánjai, a karok egy-egy választott oktatója, az oktatói (professzori) tanács választott elnöke, az egyetemi doktori tanács választott elnöke, a nem oktatói státuszban lévő dolgozók választott képviselője és a doktoranduszok választott képviselője. A hallgatói önkormányzat az összlétszám 15 százalékát delegálja a szenátusba, és biztosítja az idegen nyelvű képzésben részt vevő külföldi hallgatók megfelelő képviseletét. A tanulmányi bizottságokban legalább 30 százalékos, legfeljebb 50 százalékos, kollégiumi és szociális kérdésekben alakult bizottságokban legalább 50 százalékos a hallgatói részvételi arány.
A vitaanyag szerint ha egy tanársegéd kétszer négy év alatt nem szerzi meg az adjunktusi kinevezéshez szükséges doktori fokozatot, nem alkalmas oktatónak, és nem maradhat a felsőoktatási intézményben. A posztdoktori ösztöndíjak belépésével a tehetséges fiatal kutatók oktatói alkalmazását kívánják elősegíteni. A doktori ösztöndíjak eddigi elosztási rendszere fennmarad. Létrejön az egyéves predoktori ösztöndíj, melyet a legkiválóbb doktorandusz-jelöltek nyerhetnek el, így meghosszabbítva a jelenlegi hároméves doktori ösztöndíjat.
Az új felvételi eljárásban a jelentkezés feltétele két tantárgyból tett emelt szintű érettségi (egy kötelezően előírt és egy választható tantárgyból), illetve egyes szakokon (pl. művészeti, testkulturális) az intézmények szervezésében lebonyolított alkalmassági, gyakorlati vizsga. Felsőoktatási intézménybe csak az nyerhet felvételt, aki az összes (többletpontokkal együtt) megszerezhető felvételi pontszám legalább felét elérte. Egy felvételi eljárásban legfeljebb öt felsőoktatási intézménybe lehet jelentkezni. Ha a jelentkező nem nyert felvételt, elégséges pontszám alapján átirányítható más azonos vagy rokon szakon képző felsőoktatási intézménybe akkor is, ha azt nem jelölte meg. Az átirányítást a jelentkező nem köteles elfogadni. A felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban álló vagy tanulmányi okból elbocsátott személy az intézmény azonos szakára - amelyre hallgatói jogviszonya vonatkozik, illetve amelyről elbocsátották - felvételi kérelmet nem terjeszthet elő, kivéve, ha önköltséges vagy államilag támogatott státuszát szeretné felcserélni. A költségtérítésben vagy önköltségesen tanuló kismamák vagy kisgyermekes apák tanulmányaikat a diploma megszerzéséig, de legfeljebb a törvényben meghatározott szemeszterek időtartamáig költségtérítés nélkül folytathatják - áll az anyagban.
Kincstári vagyon értékesítésére továbbra is csak akkor van lehetőség, ha a kincstári vagyonért felelős miniszter az oktatásért felelős miniszterrel egyetértésben hagyja jóvá, annak a kincstári vagyoni körből történő kikerülését.
A törvény a felsőoktatási intézmények számára megteremti annak lehetőségét, hogy saját bevételeikkel önállóan gazdálkodjanak. A felsőoktatási intézmény gazdálkodását gazdasági igazgató vezeti, akit a rektor javaslatát kikérve az oktatásért felelős miniszter egyetértésével a vagyongazdálkodásért felelős miniszter nevez ki pályázati eljárást követően. Ugyanez az eljárás vonatkozik az intézmény belső ellenőrére. Külföldi felsőoktatási intézmények akkor működhetnek Magyarországon, ha abban az országban, ahol székhelyük van, államilag elismert felsőoktatási intézménynek minősülnek, és az általuk kiadott okiratokat államilag elismert felsőoktatási oklevélnek, fokozatnak ismerik el.
Az észrevételeket az anyaghoz december 10-ig várják.
Az eduline pénteken oktatási szakértőket, hallgatókat és intézményvezetőket kérdez az új felsőoktatási törvény tervezetéről.
MTI
