Ilyen az egyetemi élet: gólyák mesélnek az első hónapokról

Nem könnyű a gólyák dolga: a bulik és a gólyatábor után gyorsan bele kell rázódni az egyetemi mindennapokba, na meg fel kell készülni a vészesen közelgő vizsgaidőszakra. Elsőévesek meséltek első egyetemi hónapjaikról.

  • Eduline

Szabó Levente, a veszprémi Pannon Egyetem gazdálkodás és menedzsment szakos hallgatója – saját bevallása szerint – a vártnál könnyebben illeszkedett be az új közegbe, ehhez persze hozzájárult az augusztusi gólyatábor is. Levente elismerte, hogy nem volt könnyű kiszakadni az addigi, megszokott környezetéből, hiszen az iskola mellett lakóhelyet is váltott, szerencséjére azonban a gimnáziumi osztályából sokan választották a Pannon Egyetemet, albérletét például két barátjával osztja meg. „Nincs osztályfőnök, mi döntjük el, hogy melyik előadásra megyünk be. Azért már látjuk, hogy nemcsak buliból áll az év, a közelgő zárthelyikre is keményen tanulni kell” – mesélte a

Felvi.hu

-nak.

A gólyatábor után jön a neheze: vizsgák, zárthelyik és előadások

Nemcsak a szórakozásra és a főiskolás bulikra gondolt Mika László, a Budapesti Gazdasági Főiskola

kommunikáció és médiatudományok

szakos hallgatója, amikor úgy fogalmazott: a főiskolás élet óriási. Bár tartott attól, hogy nem tud majd beilleszkedni, a félelme már a gólyatáborban elillant. Azoknak, akiknek esetleg nehezebben megy a beilleszkedés, és nem tudtak elmenni a gólyatáborba, a főiskola diákszervezeteit ajánlja. Mint mondta: ezekben nemcsak a csoporttársakat, de a felsőbb éveseket is meg lehet ismerni. László úgy érzi, a gimnázium után remekül sikerült „ritmust váltani", minden sokkal lazább, itt már nincsenek házi feladatok, ugyanakkor az ember magára van utalva. „Ha valami, akár egy irat nem stimmel, vagy betegség miatt hiányoztunk, nem intézi el senki helyettünk. Ez persze az elején szokatlan, de közben már az életre nevel, és ez jó" - tette hozzá.

Rácz Lilla, a Semmelweis Egyetem fogorvosi karának elsőévese is hamar megszokta az

egyetemi

nyüzsgést. Lilla elmondta: tényleg olyan keményen kell hajtani az orvosin, mint ahogy gondolta, viszont végre azt tanulja, amit mindig is szeretett volna. Könnyen összebarátkozott össze a szaktársaival, a vizsgákra és a zárthelyikre szívesen készül tanulócsoportokban. Ami a pesti életet illeti, a legkönnyebb megoldást választotta, hiszen a testvérével lakik együtt egy albérletben, így senki sem zavarja a tanulásban, és alkalmazkodnia sem kell másokhoz.

Felvi/Edupress

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.