Bár a rendszerváltás óta a pr képzés szárba szökkent Magyarországon, még mindig csak elvétve fordul elő a képzettek specializálódása kulturális területre. Azért vannak már biztató jelek.
A magyar kulturális intézmények hosszú ideig nem érezték szükségét a marketingnek, reklámnak, a PR- és sajtómunkának, és nem alakultak ki a szponzorálás, a mecénási tevékenység keretei sem. Mára piaccá vált a kultúra is, ahol ki kell szolgálni a fogyasztóvá vált közönséget; ehhez viszont imázs- és presztízsvizsgálatra, hatékony reklámmunkára van szükség – ismerték fel a felsőoktatási intézmények.
MenedzsmentismeretekA PR-szakemberek kinevelése sok felsőfokú képzésben – például a Budapesti Gazdasági Főiskolán – már az alapképzésben megjelenik. Ennek során azonban csupán általános ismereteket nyújtanak, nemhogy kifejezetten a kultúrára és területeire szakosodnának. A kulturális public relations sajátosságai csak a mesterképzésben kerülnek terítékre, valamint szakirányú továbbképzéseken, amelyek néhány félévéért – és persze a végzettséget igazoló papírért – nem csekély összeget (átlag 150-200 ezer forintos szemeszterárat) kell fizetni.A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen okleveles design- és művészetmenedzserré válhatnak az érdeklődők. A mesterképzésként meghirdetett szakon esettanulmányokból és szakmai gyakorlatokon sajátítható el, milyen szempontokat érdemes követni különféle design- és művészeti projektek kiválasztásakor, és hogyan is kell azután hatékonyan és színvonalasan menedzselni őket. Aki művészeti háttérrel érkezik, az menedzsmentismereteit bővítheti a négy félév során, a gazdasági, jogi végzettséggel beiratkozók pedig a kulturális szaktudásukat erősítik majd – ígéri az egyetem.
„Artbiznisz-diákok”
A művészeti menedzselést a Budapesti Kommunikációs Főiskola egyszerűen csak „arts and businessnek” nevezi. A háromszor féléves oktatás a szakirányú továbbképzés keretein belül működik.
A kurzust elvégző szakemberek képesek lesznek az intézmények és a vállalkozások kultúratámogatási tevékenységének összehangolására, pénzügyi és nem pénzügyi jellegű támogatások megszerzésére és a művészeti életben történő hatékony elosztására – ígéri az iskola. Ízelítőül néhány szakmai tárgy, amit mindenképpen hallgatniuk kell az „artbizniszdiákoknak”: az EU kultúratámogatási rendszere, az EU audiovizuális politikája, nonprofit és üzleti intézmények a kulturális világpiacon, média és közszolgálat, „lobbizástan”.Kultúrközgazdák
A kulturális PR-képzés érdekes szegmense a Corvinus Egyetemen futó kultúra-gazdaságtan szakirányú továbbképzés. „Napjainkban tanúi vagyunk a kulturális intézmények súlyos anyagi gondjainak, ami nem marad következmények nélkül a kulturális intézmények és szervezetek felépítését, működését, valamint eredményeit illetően” – hangzik a képzés szükségességét indokoló hivatalos kurzusleírás. E szerint hiányoznak a munkaerőpiacról a jól képzett kultúraközgazdászok, akik képesek lennének az említett problémákat orvosolni, munkájukkal is elősegítve „a kulturális reálfolyamatok sérüléstől mentes, ugyanakkor rentábilis, gazdaságos érvényesülését”.
A néhány félév alatt elvégezhető továbbképzés módfelett érdekes tanegység palettát állított össze. Például az alábbi című kurzusokat lehet abszolválni: A reneszánsz és a mecenatúra, A művészet mint szükségleti tárgy, Konformitás-nonkonformitás.Az oktatás témaköréből további érdekességet tudhatsz meg az eduline szakmai támogatásával készült Oktatás Plusz 2010 című kiadványból, amelyet megrendelhetsz a www.hvgplusz.hu weboldalon.
Bár az iskola mint intézmény már nagyon régóta velünk van, meglepően meglehetősen rövid múltra tekint vissza az a törekvés, hogy mélyebben megértsük és vizsgáljuk: tulajdonképpen mit is tesz az iskola a gyerekekkel. Az évszázadok során számtalan nevelési elmélet és a legkülönbözőbb iskolatípusok jöttek létre, a tanulás alapvető természetéről alkotott képünk mégis gyakran tévutakra tévedt. Vélemény.
Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
Rendhagyó videóban kalauzolta végig a nézőket Lannert Judit az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium második emeletén. Az egykor Novák Katalin, Koncz Zsófia és Hornung Ágnes által használt irodatérben a szakember szerint a dolgozószobák sokkal inkább szolgálták a reprezentációt és a szépítkezést, mint a tényleges érdemi munkát.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Bár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete alapvetően támogatja Lannert Judit 14 pontos, alsó tagozatokat érintő javaslatcsomagját, de azért vannak aggályaik.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Mostantól nem lesz elég csupán jól megírni egy beadandót.
