A magyar kulturális intézmények hosszú ideig nem érezték szükségét a marketingnek, reklámnak, a PR- és sajtómunkának, és nem alakultak ki a szponzorálás, a mecénási tevékenység keretei sem. Mára piaccá vált a kultúra is, ahol ki kell szolgálni a fogyasztóvá vált közönséget; ehhez viszont imázs- és presztízsvizsgálatra, hatékony reklámmunkára van szükség – ismerték fel a felsőoktatási intézmények.
MenedzsmentismeretekA PR-szakemberek kinevelése sok felsőfokú képzésben – például a Budapesti Gazdasági Főiskolán – már az alapképzésben megjelenik. Ennek során azonban csupán általános ismereteket nyújtanak, nemhogy kifejezetten a kultúrára és területeire szakosodnának. A kulturális public relations sajátosságai csak a mesterképzésben kerülnek terítékre, valamint szakirányú továbbképzéseken, amelyek néhány félévéért – és persze a végzettséget igazoló papírért – nem csekély összeget (átlag 150-200 ezer forintos szemeszterárat) kell fizetni.
A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen okleveles design- és művészetmenedzserré válhatnak az érdeklődők. A mesterképzésként meghirdetett szakon esettanulmányokból és szakmai gyakorlatokon sajátítható el, milyen szempontokat érdemes követni különféle design- és művészeti projektek kiválasztásakor, és hogyan is kell azután hatékonyan és színvonalasan menedzselni őket. Aki művészeti háttérrel érkezik, az menedzsmentismereteit bővítheti a négy félév során, a gazdasági, jogi végzettséggel beiratkozók pedig a kulturális szaktudásukat erősítik majd – ígéri az egyetem.
„Artbiznisz-diákok”
A művészeti menedzselést a Budapesti Kommunikációs Főiskola egyszerűen csak „arts and businessnek” nevezi. A háromszor féléves oktatás a szakirányú továbbképzés keretein belül működik.
A kurzust elvégző szakemberek képesek lesznek az intézmények és a vállalkozások kultúratámogatási tevékenységének összehangolására, pénzügyi és nem pénzügyi jellegű támogatások megszerzésére és a művészeti életben történő hatékony elosztására – ígéri az iskola.
Ízelítőül néhány szakmai tárgy, amit mindenképpen hallgatniuk kell az „artbizniszdiákoknak”: az EU kultúratámogatási rendszere, az EU audiovizuális politikája, nonprofit és üzleti intézmények a kulturális világpiacon, média és közszolgálat, „lobbizástan”.
Kultúrközgazdák
A kulturális PR-képzés érdekes szegmense a Corvinus Egyetemen futó kultúra-gazdaságtan szakirányú továbbképzés. „Napjainkban tanúi vagyunk a kulturális intézmények súlyos anyagi gondjainak, ami nem marad következmények nélkül a kulturális intézmények és szervezetek felépítését, működését, valamint eredményeit illetően” – hangzik a képzés szükségességét indokoló hivatalos kurzusleírás. E szerint hiányoznak a munkaerőpiacról a jól képzett kultúraközgazdászok, akik képesek lennének az említett problémákat orvosolni, munkájukkal is elősegítve „a kulturális reálfolyamatok sérüléstől mentes, ugyanakkor rentábilis, gazdaságos érvényesülését”.
A néhány félév alatt elvégezhető továbbképzés módfelett érdekes tanegység palettát állított össze. Például az alábbi című kurzusokat lehet abszolválni: A reneszánsz és a mecenatúra, A művészet mint szükségleti tárgy, Konformitás-nonkonformitás.
Az oktatás témaköréből további érdekességet tudhatsz meg az eduline szakmai támogatásával készült Oktatás Plusz 2010 című kiadványból, amelyet megrendelhetsz a
www.hvgplusz.hu weboldalon.
