Bár a rendszerváltás óta a pr képzés szárba szökkent Magyarországon, még mindig csak elvétve fordul elő a képzettek specializálódása kulturális területre. Azért vannak már biztató jelek.
A magyar kulturális intézmények hosszú ideig nem érezték szükségét a marketingnek, reklámnak, a PR- és sajtómunkának, és nem alakultak ki a szponzorálás, a mecénási tevékenység keretei sem. Mára piaccá vált a kultúra is, ahol ki kell szolgálni a fogyasztóvá vált közönséget; ehhez viszont imázs- és presztízsvizsgálatra, hatékony reklámmunkára van szükség – ismerték fel a felsőoktatási intézmények.
Menedzsmentismeretek
A PR-szakemberek kinevelése sok felsőfokú képzésben – például a Budapesti Gazdasági Főiskolán – már az alapképzésben megjelenik. Ennek során azonban csupán általános ismereteket nyújtanak, nemhogy kifejezetten a kultúrára és területeire szakosodnának. A kulturális public relations sajátosságai csak a mesterképzésben kerülnek terítékre, valamint szakirányú továbbképzéseken, amelyek néhány félévéért – és persze a végzettséget igazoló papírért – nem csekély összeget (átlag 150-200 ezer forintos szemeszterárat) kell fizetni.
A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen okleveles design- és művészetmenedzserré válhatnak az érdeklődők. A mesterképzésként meghirdetett szakon esettanulmányokból és szakmai gyakorlatokon sajátítható el, milyen szempontokat érdemes követni különféle design- és művészeti projektek kiválasztásakor, és hogyan is kell azután hatékonyan és színvonalasan menedzselni őket. Aki művészeti háttérrel érkezik, az menedzsmentismereteit bővítheti a négy félév során, a gazdasági, jogi végzettséggel beiratkozók pedig a kulturális szaktudásukat erősítik majd – ígéri az egyetem.
„Artbiznisz-diákok”
A művészeti menedzselést a Budapesti Kommunikációs Főiskola egyszerűen csak „arts and businessnek” nevezi. A háromszor féléves oktatás a szakirányú továbbképzés keretein belül működik.
A kurzust elvégző szakemberek képesek lesznek az intézmények és a vállalkozások kultúratámogatási tevékenységének összehangolására, pénzügyi és nem pénzügyi jellegű támogatások megszerzésére és a művészeti életben történő hatékony elosztására – ígéri az iskola.
Ízelítőül néhány szakmai tárgy, amit mindenképpen hallgatniuk kell az „artbizniszdiákoknak”: az EU kultúratámogatási rendszere, az EU audiovizuális politikája, nonprofit és üzleti intézmények a kulturális világpiacon, média és közszolgálat, „lobbizástan”.
Kultúrközgazdák
A kulturális PR-képzés érdekes szegmense a Corvinus Egyetemen futó kultúra-gazdaságtan szakirányú továbbképzés. „Napjainkban tanúi vagyunk a kulturális intézmények súlyos anyagi gondjainak, ami nem marad következmények nélkül a kulturális intézmények és szervezetek felépítését, működését, valamint eredményeit illetően” – hangzik a képzés szükségességét indokoló hivatalos kurzusleírás. E szerint hiányoznak a munkaerőpiacról a jól képzett kultúraközgazdászok, akik képesek lennének az említett problémákat orvosolni, munkájukkal is elősegítve „a kulturális reálfolyamatok sérüléstől mentes, ugyanakkor rentábilis, gazdaságos érvényesülését”.
A néhány félév alatt elvégezhető továbbképzés módfelett érdekes tanegység palettát állított össze. Például az alábbi című kurzusokat lehet abszolválni: A reneszánsz és a mecenatúra, A művészet mint szükségleti tárgy, Konformitás-nonkonformitás.
Az oktatás témaköréből további érdekességet tudhatsz meg az eduline szakmai támogatásával készült Oktatás Plusz 2010 című kiadványból, amelyet megrendelhetsz a
weboldalon.
Nem két lépcsőben, nem idén és nem 25 százalékot emel a kormány. 2027-től átlagosan 21,5 százalékkal emelkedik a nevelést-oktatást segítő dolgozók nettó bére – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a jövő évi költségvetés terveinek ismertetésekor.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Több budapesti kerületben is szükség volt arra, hogy az átvizsgálás idejére elhelyezzék a diákokat.
Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény
Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Vajdasági és erdélyi iskolákat is érintett a bombafenyegetés.
Mutatjuk az új dátumot.
