Továbbtanulás: mik a legnépszerűbb képzések?

Nem változott tavalyhoz képest az egyes tudományterületek népszerűségi listája, a képzésekre jelentkezők között továbbra is a gazdaságtudományi terület áll az első helyen, azt a műszaki és bölcsészettudományi képzések követik - derült ki az Educatio legfrissebb elemzéséből. Érdekesség viszont, hogy az arányok módosultak és idén a legnépszerűbb négy területre kevesebben aspirálnak, a korábban rendkívül népszerű kommunikáció-médiatudomány képzésekre például egyötödével estek vissza a jelentkezések.

  • Edupress

Bár az egyes tudományterületek sorrendje nem változott az elsőhelyes jelentkezések alapján felállított listán, az első négy (gazdasági, műszaki, bölcsész- és természettudományi), illetve a hetedik helyen álló informatikai képzési területeken csökkent, míg egyes területeken nőtt a jelentkezői érdeklődés tavalyhoz képest, kiváltképp a pedagógiai és műszaki szakok esetében.

Még mindig az élen a gazdaságtudomány

Mindezen érzékelhető változás tükrében még mindig messze a legvonzóbb terület a gazdaságtudományi, ahová csaknem 16400 jelentkező nyújtotta be lapját. Továbbra is a turizmus és vendéglátás illetve a gazdálkodás és menedzsment a legnépszerűbb két szak, ám már kevesebb jelentkezővel, mint a múlt évben. Ugyanakkor tavaly a topszakokhoz képest jelentős visszaesést elszenvedő nemzetközi gazdálkodás szak idén visszanyerte régi vonzerejét, kétharmados jelentkezői létszámnövekedést produkált. A műszaki területen szintén csökkent az összejelentkezői létszám, az eddigi népszerű gépész- és villamosmérnöki szakokon azonban érdemi változás nem tapasztalható. Csak úgy, mint a bölcsész terület két vezető szakján, az pszichológia és andragógia szakon sem.

Kevesebb médiaszakember, több jogász

A szintén némi csökkentést tapasztaló társadalomtudományi területen érdekesség, hogy a több éve előkelő helyen szereplő kommunikáció és médiatudomány szakra jelentősen csappant az érdeklődés, több mint egyötödével esett vissza a jelentkezői szám. Természetesen így sem került rossz helyre az említett szak, a 20-as lista nyolcadik helyét foglalja el. Szintén érdekes az egyébként összejelentkezőit némiképp növelő jogi- és igazgatási területhez tartozó osztatlan jogászképzés helyzete, amely a 2000-es évek eleji csúcstartó szerepéből eleinte sokat veszített, majd a pár éve lassú, de folyamatos érdeklődés-növekedés eredményeként idén már ismét a harmadik legnépszerűbb szak a két gazdasági képzés mögött.

Mégsem népszerűtlen a pedagógus pálya?

Az idei adatok között a legváratlanabb fordulat, hogy a 11. helyen álló pedagógiai képzésterületre nagyjából másfélszer annyian jelentkeztek, mint tavaly. Több szak iránt is növekedett az érdeklődés, köztük óvodapedagógia képzés felé, amely így először kerülhetett fel a legnépszerűbb szakokat jegyző 20-as lista 18. helyére.

Oktatáspolitikai célkitűzés évek óta a természettudományi képzési területen tanulók létszámnövelése, amely kis mértékben ugyan, de sikerült. Egyes szakok esetében - mint a földrajz, biológia - csökkent, míg más képzést nyújtók esetében - fizika, kémia, matematika - határozottan nőtt a jelentkezők száma. A hatodik helyen álló orvos és egészségtudományi - amelynek két képzése a húszas, szakos listán is szerepel -, a kilencedik helyet elfoglaló agrár, valamint az utolsó három helyen álló sporttudományi (12.), nemzetvédelmi és katonai (13.), illetve művészetközvetítő (14.) területek mindegyikén valamivel növekedett a jelentkezői szám, ezek azonban nem jelentős változások, inkább az alap és osztatlan képzésre vágyók összejelentkezői létszámbővülésével magyarázhatók.

edupress

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu