A 15-34 éves korosztály 37,3 százaléka végzett valamilyen munkát tanulmányi ideje alatt, de ez az esetek csaknem háromnegyedében csak a képzéshez tartozó szakmai gyakorlatra korlátozódott, azaz a fiatalok alig 10 százaléka mondhatja el magáról, hogy már tanulmányai idején is kapott valamilyen tényleges képet a munka világáról.
A KSH tavalyi második negyedévben felvett adatai szerint a 2,5 millió, 15–34 éves fiatal 36,7 százaléka vett részt valamilyen iskolarendszerű képzésben az adatfelvételt megelőző négy hétben. A nem tanulók 84,4 százalékának - 1,3 millió fiatalnak - volt már legalább 3 hónapnál hosszabb ideig tartó munkája, további 3,4 százalék alkalmilag, 12,2 százalék viszont még soha nem dolgozott - derül ki az eredményekből.
A nem tanuló, legfeljebb alapfokú végzettségűek (278.000 válaszadó) mindössze 55,3 százalékának volt tanulmányait követően 3 hónapnál hosszabb ideig tartó munkája. Az ilyen végzettségűek 8,2 százalékának legfeljebb 3 hónapig tartó munkája volt, míg 36,5 százalékuk még egyáltalán nem dolgozott. A középfokú végzettséggel rendelkező 15–34 éves nem tanulók közül a szakmunkás, illetve szakiskolai végzettségűek 89,7 százalékának volt tanulmányait követően tartós, 3 százalékának pedig 3 hónapot meg nem haladó idejű munkája, míg 7,3 százalékuk egyáltalán nem dolgozott tanulmányai után. A szakközépiskolában érettségizettek esetében a tartós munkával már rendelkező fiatalok aránya közelíti a 92 százalékot, míg a gimnáziumi végzettségűeknél ez 10 százalékponttal alacsonyabb.
A felsőfokú végzettségűek közül a soha nem dolgozók, illetve csak 3 hónapnál rövidebb ideig tartó munkával rendelkezők együttes aránya 6,3 százalék. A befejezett iskolai végzettség szintjével párhuzamosan nő azok aránya, akik jelenleg is az első tartós munkájukban dolgoznak: az alapfokú végzettséggel rendelkezők 13,2 százaléka, a középfokú végzettséggel rendelkezők 28,8 százaléka, a felsőfokú végzettségűeknek pedig 49,7 százaléka tartozik ebbe a kategóriába.
A tanulmányokat követően a tartós munkával rendelkezők 96,5 százaléka alkalmazottként kezdett dolgozni. A jelenleg már nem tanuló fiatalok közel 42 százaléka első munkájáról szüleitől, rokonaitól, barátaitól ismerőseitől szerzett tudomást, 14,8 százalékuk közvetlenül keresett meg munkáltatókat, és hasonló, - 14,5, illetve 14,6 százalék - volt azok aránya is, akik az oktatási intézményen keresztül, illetve napilapok, folyóiratok hirdetéseiből vagy szórólapokról jutottak információhoz a munkáról. Mindössze 5,1 százalék volt azok aránya, akik erről a munkahelyről korábbi munkavégzésük - szakmai gyakorlat, szünidei munka - során már személyes tapasztalatot is szereztek.
mti
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.
Bár a szakképzési ösztöndíj már szeptemberre is jár, az első utalásra várhatóan októberig kell várni. Ekkor viszont egyszerre két havi összeget kaphatnak a diákok.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Péntek délután érkezett a gyors válasz a szakma felháborodására.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az esetek nagy része rejtve marad, főleg azért, mert a gyerekek nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért.
