Csak a harmada dolgozik a diákoknak

A 15-34 éves korosztály 37,3 százaléka végzett valamilyen munkát tanulmányi ideje alatt, de ez az esetek csaknem háromnegyedében csak a képzéshez tartozó szakmai gyakorlatra korlátozódott, azaz a fiatalok alig 10 százaléka mondhatja el magáról, hogy már tanulmányai idején is kapott valamilyen tényleges képet a munka világáról.

  • Eduline
A KSH tavalyi második negyedévben felvett adatai szerint a 2,5 millió, 15–34 éves fiatal 36,7 százaléka vett részt valamilyen iskolarendszerű képzésben az adatfelvételt megelőző négy hétben. A nem tanulók 84,4 százalékának - 1,3 millió fiatalnak - volt már legalább 3 hónapnál hosszabb ideig tartó munkája, további 3,4 százalék alkalmilag, 12,2 százalék viszont még soha nem dolgozott - derül ki az eredményekből.

A nem tanuló, legfeljebb alapfokú végzettségűek (278.000 válaszadó) mindössze 55,3 százalékának volt tanulmányait követően 3 hónapnál hosszabb ideig tartó munkája. Az ilyen végzettségűek 8,2 százalékának legfeljebb 3 hónapig tartó munkája volt, míg 36,5 százalékuk még egyáltalán nem dolgozott. A középfokú végzettséggel rendelkező 15–34 éves nem tanulók közül a szakmunkás, illetve szakiskolai végzettségűek 89,7 százalékának volt tanulmányait követően tartós, 3 százalékának pedig 3 hónapot meg nem haladó idejű munkája, míg 7,3 százalékuk egyáltalán nem dolgozott tanulmányai után. A szakközépiskolában érettségizettek esetében a tartós munkával már rendelkező fiatalok aránya közelíti a 92 százalékot, míg a gimnáziumi végzettségűeknél ez 10 százalékponttal alacsonyabb.

A felsőfokú végzettségűek közül a soha nem dolgozók, illetve csak 3 hónapnál rövidebb ideig tartó munkával rendelkezők együttes aránya 6,3 százalék. A befejezett iskolai végzettség szintjével párhuzamosan nő azok aránya, akik jelenleg is az első tartós munkájukban dolgoznak: az alapfokú végzettséggel rendelkezők 13,2 százaléka, a középfokú végzettséggel rendelkezők 28,8 százaléka, a felsőfokú végzettségűeknek pedig 49,7 százaléka tartozik ebbe a kategóriába.

A tanulmányokat követően a tartós munkával rendelkezők 96,5 százaléka alkalmazottként kezdett dolgozni. A jelenleg már nem tanuló fiatalok közel 42 százaléka első munkájáról szüleitől, rokonaitól, barátaitól ismerőseitől szerzett tudomást, 14,8 százalékuk közvetlenül keresett meg munkáltatókat, és hasonló, - 14,5, illetve 14,6 százalék - volt azok aránya is, akik az oktatási intézményen keresztül, illetve napilapok, folyóiratok hirdetéseiből vagy szórólapokról jutottak információhoz a munkáról. Mindössze 5,1 százalék volt azok aránya, akik erről a munkahelyről korábbi munkavégzésük - szakmai gyakorlat, szünidei munka - során már személyes tapasztalatot is szereztek.

mti

 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.