A KSH tavalyi második negyedévben felvett adatai szerint a 2,5 millió, 15–34 éves fiatal 36,7 százaléka vett részt valamilyen iskolarendszerű képzésben az adatfelvételt megelőző négy hétben. A nem tanulók 84,4 százalékának - 1,3 millió fiatalnak - volt már legalább 3 hónapnál hosszabb ideig tartó munkája, további 3,4 százalék alkalmilag, 12,2 százalék viszont még soha nem dolgozott - derül ki az eredményekből.
A nem tanuló, legfeljebb alapfokú végzettségűek (278.000 válaszadó) mindössze 55,3 százalékának volt tanulmányait követően 3 hónapnál hosszabb ideig tartó munkája. Az ilyen végzettségűek 8,2 százalékának legfeljebb 3 hónapig tartó munkája volt, míg 36,5 százalékuk még egyáltalán nem dolgozott. A középfokú végzettséggel rendelkező 15–34 éves nem tanulók közül a szakmunkás, illetve szakiskolai végzettségűek 89,7 százalékának volt tanulmányait követően tartós, 3 százalékának pedig 3 hónapot meg nem haladó idejű munkája, míg 7,3 százalékuk egyáltalán nem dolgozott tanulmányai után. A szakközépiskolában érettségizettek esetében a tartós munkával már rendelkező fiatalok aránya közelíti a 92 százalékot, míg a gimnáziumi végzettségűeknél ez 10 százalékponttal alacsonyabb.
A felsőfokú végzettségűek közül a soha nem dolgozók, illetve csak 3 hónapnál rövidebb ideig tartó munkával rendelkezők együttes aránya 6,3 százalék. A befejezett iskolai végzettség szintjével párhuzamosan nő azok aránya, akik jelenleg is az első tartós munkájukban dolgoznak: az alapfokú végzettséggel rendelkezők 13,2 százaléka, a középfokú végzettséggel rendelkezők 28,8 százaléka, a felsőfokú végzettségűeknek pedig 49,7 százaléka tartozik ebbe a kategóriába.
A tanulmányokat követően a tartós munkával rendelkezők 96,5 százaléka alkalmazottként kezdett dolgozni. A jelenleg már nem tanuló fiatalok közel 42 százaléka első munkájáról szüleitől, rokonaitól, barátaitól ismerőseitől szerzett tudomást, 14,8 százalékuk közvetlenül keresett meg munkáltatókat, és hasonló, - 14,5, illetve 14,6 százalék - volt azok aránya is, akik az oktatási intézményen keresztül, illetve napilapok, folyóiratok hirdetéseiből vagy szórólapokról jutottak információhoz a munkáról. Mindössze 5,1 százalék volt azok aránya, akik erről a munkahelyről korábbi munkavégzésük - szakmai gyakorlat, szünidei munka - során már személyes tapasztalatot is szereztek.
mti
