Szükségből vállalnának külföldön munkát a végzős brit fiatalok

Egy, a diákokat és a munkaadókat összehozó brit honlap, a studentgems.com felméréséből kiderült, hogy a végzős brit hallgatók 34 százaléka külföldön is keresne magának állást - írja a Népszabadság. Ennek oka, hogy csak az egyetemisták ötöde talál magának olyan állást Nagy Britanniában, ami megfelelne vágyainak. A válaszadó hallgatók háromnegyede a csökkenő munkaerő-piaci lehetőségek és a diplomás munkanélkülség növekedése miatt döntene a külföldi munkavállalás mellett.

  • Edupress
A felmérést végző portál adatai szerint azok a végzős hallgatók, akik vállalkoznának külföldi munkavállalásra, nem önszántukból hagynák el az országot, hanem kényszerből. Háromnegyedük a hazai lehetőségek drasztikus beszűkülésével, és a diplomás munkanélküliség növekedésével magyarázza a külföldi munkavállalás lehetőségét.

A felmérés eredményét támasztja alá továbbá, hogy a végzősök átlagosan 20-30 munkahelyre adják be a jelentkezésüket, ennek ellenére a személyes meghallgatásig csak öt esetben jutnak el. A helyzeten ront az is, hogy a sikertelen állásinterjút követően csak a munkaadók 41 százaléka értesíti a pályázó egyetemistákat, hogy nem nyerték el az állást. A felmérés rámutat továbbá, hogy a sikeresen elhelyezkedők mindössze ötöde számolt be arról, hogy az vágyainak és karrierálmainak megfelelő munkalehetőséget jelent. Azt, hogy ez fontos szempont a végzősök számára mutatja, hogy a válaszadók 78 százaléka lenne hajlandó munkát vállalni külföldön, elsősorban Európában, hogy megvalósítsa álmait.

Sue Harrison, az álláskereső honlap társalapítója szerint már az is komoly gondot okozhat pár éven belül a brit munkaerőpiac számára, ha a külföldi munkát is megpályázó végzősök legalább fele elhagyja majd a hazáját. Harrison a megoldást abban látja, hogy a kudarcélményt jelentő elutasítások kezelésére, ha a diákok nem az egyetemi éveik végére hagyják az álláskeresést. Úgy véli, hogy előnyösebb lenne számukra, ha már az egyetem évei alatt folyamatosan nagy hangsúlyt fordítanának a kapcsolatépítésre, és a lehetőségek kiaknázására. Az álláskereső honlap társalapítója a tapasztalatszerzése pedig az alkalmi munkavállalást ajánlja, hogy könnyebben menjen az ideális munkahely megtalálása, lehetőleg Nagy Britanniában.

edupress
Hozzászólások

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hez került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

„Nem varázsütésre lesz kevesebb teher a tanárokon és a diákokon” – Törley Katalin szerint ehhez új NAT kell

Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra – erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Megfélemlítés, lekezelés, tömeges bukások: évek óta nyilvánvalóak a problémák az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján

Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.

Aránytalanul stresszesek és pillanatnyi teljesítményt mérnek az iskolai felvételik Pilz Olivér szerint

Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.