Külön nyilatkozatot kell aláírniuk a Demján-ösztöndíjasoknak

A diploma megszerzése után legalább öt évig Magyarországon kell munkát vállalniuk a Demján Sándor Alapítvány szociális ösztöndíját elnyerőknek - erről mostantól nyilatkozatot kell aláírniuk a diákoknak.

  • Eduline

A nyilatkozat bevezetését a 2009. novemberben megtartott szakmai tanácskozáson a programban részt vevő kilenc felsőoktatási intézmény vezetője, valamint hallgatói önkormányzatának képviselője is támogatta. Ennek oka elsősorban az, hogy a végzett diplomások jelentős része az anyagi előnyöket előtérbe helyezve inkább külföldön keres álláslehetőséget. A Budapesti Corvinus Egyetem kivételével eddig minden intézményben bevezették a nyilatkozatot.

Demján Sándor 2006-ban tett 8 milliárd forint közhasznú felajánlást a szegény sorsú fiatalok képzésének segítésére, szociális problémáik enyhítésére, a magyar kultúra és tudomány fejlesztésére, a hátrányos helyzetű régiók szociális problémáinak enyhítésére, valamint a roma fiatalok tanulmányainak megsegítésére.

A Demján Sándor Alapítvány keretében indították el az Új Comenius felsőoktatási támogatási programot. Az alapítvány öt éven keresztül kilenc műszaki, gazdaságtudományi, valamint orvosi képzést nyújtó felsőoktatási intézménnyel kötött támogatási szerződést, amely alapján nappali tagozatos, szociálisan hátrányos helyzetű hallgatókat támogat, diákonként havi 20 ezer forintos összeggel, évente összesen 200 ezer forinttal.

A programban részt vevő hallgatók az évi 460 millió forintos támogatásból egy 53 millió forintos központi keret terhére pályázhatnak különféle külföldi tanulmányok folytatására, illetve annak részbeni finanszírozására. A nyertesek havonta - legfeljebb két szemeszter erejéig - 200 euró támogatásban részesülnek.

 mti

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.