Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Tízzel nőtt a felsőoktatási intézményekbe felvettek által elért átlagpontszám az idén - közölte az Oktatási és Kulturális Minisztérium.
Az idén 2008-hoz képest 10 ponttal, 376-ra nőtt a felvettek által elért átlagpontszám, s az intézmények jóval kevesebb hallgatót vettek fel 160 és 200 pont közötti eredménnyel. A tárca szerint ez erősíti a kormány korábbi döntését, amely szerint 2010-ben 200 pont lesz a minimális ponthatár az alapképzésben és az egységes, osztatlan képzésben. A tervek szerint 2012-től pedig már 240 lesz ez a ponthatár.
A három szakaszból álló felvételi eljárásban - keresztféléves, normál, pótfelvételi - 143.813 jelentkező volt 2009-ben. A felsőoktatási intézmények összesen 108.523 hallgatót vettek fel államilag támogatott vagy költségtérítéses képzésre. A minisztérium szerint mind a közoktatás, mind a felsőoktatás minőségi fejlesztése szempontjából indokolt, hogy növeljék azok számát, akik emelt szintű érettségivel jelentkeznek a felsőoktatásba.
Sokan jelentkeztek műszaki, természettudományos képzési területre, illetve a felsőoktatás által kínált felsőfokú szakképzésekre, így a képzési területeken a keretszámok feltöltése eredményes volt - áll a közleményben.
mti
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.