Nőtt a felvételizők átlagpontszáma

Tízzel nőtt a felsőoktatási intézményekbe felvettek által elért átlagpontszám az idén - közölte az Oktatási és Kulturális Minisztérium.

  • Eduline

Az idén 2008-hoz képest 10 ponttal, 376-ra nőtt a felvettek által elért átlagpontszám, s az intézmények jóval kevesebb hallgatót vettek fel 160 és 200 pont közötti eredménnyel. A tárca szerint ez erősíti a kormány korábbi döntését, amely szerint 2010-ben 200 pont lesz a minimális ponthatár az alapképzésben és az egységes, osztatlan képzésben. A tervek szerint 2012-től pedig már 240 lesz ez a ponthatár.

A három szakaszból álló felvételi eljárásban - keresztféléves, normál, pótfelvételi - 143.813 jelentkező volt 2009-ben. A felsőoktatási intézmények összesen 108.523 hallgatót vettek fel államilag támogatott vagy költségtérítéses képzésre. A minisztérium szerint mind a közoktatás, mind a felsőoktatás minőségi fejlesztése szempontjából indokolt, hogy növeljék azok számát, akik emelt szintű érettségivel jelentkeznek a felsőoktatásba.

Sokan jelentkeztek műszaki, természettudományos képzési területre, illetve a felsőoktatás által kínált felsőfokú szakképzésekre, így a képzési területeken a keretszámok feltöltése eredményes volt - áll a közleményben.

mti

 

Hozzászólások

Pukli István: „A szöveges értékelés önmagában nem oldja meg az osztályozás problémáját”

Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény

Lannert Judit a jövő évi költségvetés részleteiről: a béremelések mellett iskolafelújításokat is terveznek

Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.