Nőtt a felvételizők átlagpontszáma

Tízzel nőtt a felsőoktatási intézményekbe felvettek által elért átlagpontszám az idén - közölte az Oktatási és Kulturális Minisztérium.

  • Eduline

Az idén 2008-hoz képest 10 ponttal, 376-ra nőtt a felvettek által elért átlagpontszám, s az intézmények jóval kevesebb hallgatót vettek fel 160 és 200 pont közötti eredménnyel. A tárca szerint ez erősíti a kormány korábbi döntését, amely szerint 2010-ben 200 pont lesz a minimális ponthatár az alapképzésben és az egységes, osztatlan képzésben. A tervek szerint 2012-től pedig már 240 lesz ez a ponthatár.

A három szakaszból álló felvételi eljárásban - keresztféléves, normál, pótfelvételi - 143.813 jelentkező volt 2009-ben. A felsőoktatási intézmények összesen 108.523 hallgatót vettek fel államilag támogatott vagy költségtérítéses képzésre. A minisztérium szerint mind a közoktatás, mind a felsőoktatás minőségi fejlesztése szempontjából indokolt, hogy növeljék azok számát, akik emelt szintű érettségivel jelentkeznek a felsőoktatásba.

Sokan jelentkeztek műszaki, természettudományos képzési területre, illetve a felsőoktatás által kínált felsőfokú szakképzésekre, így a képzési területeken a keretszámok feltöltése eredményes volt - áll a közleményben.

mti

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.