„A Dunaújvárosi Főiskola (DF) működését semmi nem veszélyezteti” – mondta dr. Bognár László az intézmény rektora, a ma reggeli sajtóhírekre reagálva. A Magyar Nemzet szerint négy vidéki felsőoktatás intézmény, köztük a Dunaújvárosi Főiskola, olyan súlyos terheket vállalt magára a PPP beruházásokkal, hogy azok veszélyeztetik az intézmények működését.
"Egy felsőoktatási intézmény működését nem a vagyon mértéke, hanem a hallgatói jelentkezések száma és a kutatás-fejlesztési tevékenységek piacképessége határozza meg, ezen a két területen pedig kifejezetten jó eredményekkel rendelkezik a Főiskola. A Dunaújvárosi Főiskola működése stabil, semmilyen veszélynek nincs kitéve. A régióban a legjobban képzett hallgatókat kívánjuk kibocsátani, ennek pedig elengedhetetlen feltétele infrastruktúra fejlesztése." – mondta dr. Bognár László, a DF rektora. Az intézmény vezetője szerint a Dunaújvárosi Főiskola feladata és célja, hogy a kor követelményeinek megfelelő, a munkaerőpiacra jó esélyes érkező hallgatókat képezzenek, s minden fejlesztésük során, legyen az infrastrukturális, vagy szakmai a hallgatók támogatása és sikerességük biztosítása a legfontosabb.
„Való igaz, hogy a felsőoktatásban nagy problémát okoz az elavult épületek és berendezések használata. Omladozó vakolatok és korszerűtlen berendezések közt nehezen megy a munka és hallgatók sem jönnek szívesen. A vidéki főiskolák, pusztán a Budapesttől való távolság miatt is, nagy hátrányt szenvednek a fővárosi intézményekkel szemben. A vidéki intézmények esélyei a korszerű, fejlett infrastruktúrában és a képzés színvonalának fokozatos emelésében rejlenek. Egy nagyon jó példa, hogy nálunk épült az ország legkorszerűbb tévéstúdiója, amelynek hozománya ma nem pusztán annyi, hogy média szakos hallgatóink állásajánlatokkal diplomáznak, hanem a TV2-vel kötött hosszú távú együttműködésünk is ennek eredménye.” – mondta dr. Bognár László, a DF rektora.Az intézmény első embere hozzátette, hogy a felsőoktatás jelenlegi finanszírozási környezete nem teszi könnyűvé a stabil és kiszámítható működést, de egy olyan intézménynek, mint a Dunaújvárosi Főiskola, a költséghatékonyságot nem a hallgatók képzési színvonalának a terhére kell megvalósítani. Egy felelősen gondolkodó vidéki főiskola a képzési kínálatát korszerűsíti, hogy az egyre vonzóbb legyen a hallgatóknak, és piacképes kutatás-fejlesztési tevékenységet folytat, erős vállalati és ipari kapcsolatokat épít. Ezek határozzák meg az intézmény működésének a biztonságát.
eduline
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
