Reagált a Dunaújvárosi Főiskola a Magyar Nemzet reggeli cikkére

„A Dunaújvárosi Főiskola (DF) működését semmi nem veszélyezteti” – mondta dr. Bognár László az intézmény rektora, a ma reggeli sajtóhírekre reagálva. A Magyar Nemzet szerint négy vidéki felsőoktatás intézmény, köztük a Dunaújvárosi Főiskola, olyan súlyos terheket vállalt magára a PPP beruházásokkal, hogy azok veszélyeztetik az intézmények működését.

  • Eduline

"Egy felsőoktatási intézmény működését nem a vagyon mértéke, hanem a hallgatói jelentkezések száma és a kutatás-fejlesztési tevékenységek piacképessége határozza meg, ezen a két területen pedig kifejezetten jó eredményekkel rendelkezik a Főiskola. A Dunaújvárosi Főiskola működése stabil, semmilyen veszélynek nincs kitéve. A régióban a legjobban képzett hallgatókat  kívánjuk kibocsátani, ennek pedig elengedhetetlen feltétele infrastruktúra fejlesztése." – mondta dr. Bognár László, a DF rektora. Az intézmény vezetője szerint a Dunaújvárosi Főiskola feladata és célja, hogy a kor követelményeinek megfelelő, a munkaerőpiacra jó esélyes érkező hallgatókat képezzenek, s minden fejlesztésük során, legyen az infrastrukturális, vagy szakmai a hallgatók támogatása és sikerességük biztosítása a legfontosabb.

 

„Való igaz, hogy a felsőoktatásban nagy problémát okoz az elavult épületek és berendezések használata. Omladozó vakolatok és korszerűtlen berendezések közt nehezen megy a munka és hallgatók sem jönnek szívesen. A vidéki főiskolák, pusztán a Budapesttől való távolság miatt is, nagy hátrányt szenvednek a fővárosi intézményekkel szemben. A vidéki intézmények esélyei a korszerű, fejlett infrastruktúrában és a képzés színvonalának fokozatos emelésében rejlenek. Egy nagyon jó példa, hogy nálunk épült  az ország legkorszerűbb tévéstúdiója, amelynek hozománya ma nem pusztán annyi, hogy média szakos hallgatóink állásajánlatokkal diplomáznak, hanem a TV2-vel kötött hosszú távú együttműködésünk is ennek eredménye.” – mondta dr. Bognár László, a DF rektora.

Az intézmény első embere hozzátette, hogy a felsőoktatás jelenlegi finanszírozási környezete nem teszi könnyűvé a stabil és kiszámítható működést, de egy olyan intézménynek, mint a Dunaújvárosi Főiskola,  a költséghatékonyságot nem a hallgatók képzési színvonalának a terhére kell megvalósítani. Egy felelősen gondolkodó vidéki főiskola a képzési kínálatát korszerűsíti, hogy az egyre vonzóbb legyen a hallgatóknak, és piacképes kutatás-fejlesztési tevékenységet folytat, erős vállalati és ipari kapcsolatokat épít. Ezek határozzák meg az intézmény működésének a biztonságát. 

eduline

 

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.