„A Dunaújvárosi Főiskola (DF) működését semmi nem veszélyezteti” – mondta dr. Bognár László az intézmény rektora, a ma reggeli sajtóhírekre reagálva. A Magyar Nemzet szerint négy vidéki felsőoktatás intézmény, köztük a Dunaújvárosi Főiskola, olyan súlyos terheket vállalt magára a PPP beruházásokkal, hogy azok veszélyeztetik az intézmények működését.
"Egy felsőoktatási intézmény működését nem a vagyon mértéke, hanem a hallgatói jelentkezések száma és a kutatás-fejlesztési tevékenységek piacképessége határozza meg, ezen a két területen pedig kifejezetten jó eredményekkel rendelkezik a Főiskola. A Dunaújvárosi Főiskola működése stabil, semmilyen veszélynek nincs kitéve. A régióban a legjobban képzett hallgatókat kívánjuk kibocsátani, ennek pedig elengedhetetlen feltétele infrastruktúra fejlesztése." – mondta dr. Bognár László, a DF rektora. Az intézmény vezetője szerint a Dunaújvárosi Főiskola feladata és célja, hogy a kor követelményeinek megfelelő, a munkaerőpiacra jó esélyes érkező hallgatókat képezzenek, s minden fejlesztésük során, legyen az infrastrukturális, vagy szakmai a hallgatók támogatása és sikerességük biztosítása a legfontosabb.
„Való igaz, hogy a felsőoktatásban nagy problémát okoz az elavult épületek és berendezések használata. Omladozó vakolatok és korszerűtlen berendezések közt nehezen megy a munka és hallgatók sem jönnek szívesen. A vidéki főiskolák, pusztán a Budapesttől való távolság miatt is, nagy hátrányt szenvednek a fővárosi intézményekkel szemben. A vidéki intézmények esélyei a korszerű, fejlett infrastruktúrában és a képzés színvonalának fokozatos emelésében rejlenek. Egy nagyon jó példa, hogy nálunk épült az ország legkorszerűbb tévéstúdiója, amelynek hozománya ma nem pusztán annyi, hogy média szakos hallgatóink állásajánlatokkal diplomáznak, hanem a TV2-vel kötött hosszú távú együttműködésünk is ennek eredménye.” – mondta dr. Bognár László, a DF rektora.Az intézmény első embere hozzátette, hogy a felsőoktatás jelenlegi finanszírozási környezete nem teszi könnyűvé a stabil és kiszámítható működést, de egy olyan intézménynek, mint a Dunaújvárosi Főiskola, a költséghatékonyságot nem a hallgatók képzési színvonalának a terhére kell megvalósítani. Egy felelősen gondolkodó vidéki főiskola a képzési kínálatát korszerűsíti, hogy az egyre vonzóbb legyen a hallgatóknak, és piacképes kutatás-fejlesztési tevékenységet folytat, erős vállalati és ipari kapcsolatokat épít. Ezek határozzák meg az intézmény működésének a biztonságát.
eduline
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
