2,7 millió eurós támogatást nyert a Semmelweis Egyetem

A Semmelweis Egyetem Bőrgyógyászati Klinikája több mint 700 millió forintos (2,7 millió eurós) támogatást nyert a Norvég Alaptól; az összeget a Mária utcai épület felújítására, bővítésére fordítják. Az építkezés 2010-ben kezdődik, és várhatóan 2011 első harmadában fejeződik be.

  • Eduline

A Semmelweis Egyetem Bőr-Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikáján működő Nékám Alapítvány humánerőforrás és oktatás fejlesztésre nyújtott be támogatási igényt, és a több fordulós pályázat döntése értelmében 2011 első harmadában megvalósuló beruházáshoz járultak hozzá a több mint 2,7 millió euróval. A tervezett fejlesztés teljes költségéből 10 százalék önrészt az alapítvány, valamint a Semmelweis Egyetem közösen biztosítja - közölte az intézmény.

A tájékoztatás szerint a programot az alapítvány a Semmelweis Egyetemmel közösen valósítja meg, norvég partnerként a pályázatot az oslói Rikshospitalet támogatja. A Nékám Alapítvány fő célja az oktatás, betegellátás és kutatás támogatása a budapesti bőrklinikán, így az egyetemmel való együttműködés nem új keletű, korábban így készülhetett el a hazánkban egyedülálló, országos hatáskörű STD Betegellátó és Diagnosztikai Centrum és a Kozmetológiai Központ is.

A program célja az elméleti és gyakorlati képzések helyszíneinek korszerűsítése. A beruházás 2010-ben kezdődik, és megvalósulásával lehetőség nyílik további oktatási feladatok, így többek között szakorvosok, egészségügyi szakdolgozók, asszisztensek képzésére, ellátására is.

A fejlesztés során a klinika épületében új, az oktatásba, a betegellátásba valamint az egyetemi tudományos életbe egyaránt bevonható helyiségeket alakítanak ki, illetve a már meglévők funkcióit bővítik, korszerűsítik.

A Norvég Alap programot az Európai Unió, valamint Norvégia, Izland, Liechtenstein között létrejött megállapodás alapján hozták létre, és a program keretében az EU-hoz újonnan csatlakozott tagállamok juthatnak vissza nem térítendő támogatáshoz. A 2004-2009 között Magyarország számára összesen 135 millió euró pályázati forrás állt rendelkezésre.

mti

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu