A legfontosabb tudnivalók a keresztféléves képzésekről

2009 november 16-a a határidő, eddig az időpontig még bárki leadhatja a jelentkezési lapját bármely 2010-ben induló keresztféléves képzésre. A választékra nem panaszkodhatunk, idén harmincöt intézmény kilencvenkét karán, ezernél is több képzést hirdettek meg. Megpróbáltuk összeszedni, hogy mire kell figyelni a jelentkezési lap kitöltésénél.

  • Eduline

Fontos tudni, hogy keresztféléves képzésre nem csak azok jelentkezhetnek, akiknek már van egy diplomájuk és mennének tovább mesterképzésre, hanem az út nyitva áll az érettségizettek előtt is. Bár a felvi tanúsága szerint a mesterképzések vannak túlsúlyban – ezekből idén 769-et hirdettek – azért bőven akad alapképzési (BSc) és felsőfokú szakképzési lehetőség is, mind államilag támogatott, mind pedig költségtérítéses formában.

Ki lehet államilag finanszírozott?

Az államilag finanszírozott formára való jelentkezésnek két kritériuma van – tájékoztatott minket Benecz Judit, a győri Széchenyi István Egyetem Stratégiai és Fejlesztési Igazgatóságának PR és marketing titkára. Mindenkire vonatkozik, hogy összesen 12 félévig vehet részt az állam által támogatott képzésben, tehát a korábbi felsőoktatásban fel nem használt féléveit egy újabb jelentkezésnél felhasználhatja. Ennek feltétele azonban, hogy az adott képzési szinten még nem szerzett államilag finanszírozottként oklevelet. Az államilag finanszírozott képzésre való jelentkezésnek egyéb kritériuma nincs, nem számít tehát sem az életkor, sem pedig a végzés ideje. Jó hír, hogy több intézmény levelező tagozaton is indít államilag finanszírozott képzést, így akár munka mellett is megoldható a támogatott továbbtanulás.

A jelentkezés buktatói

A felvételi ponthatárokat január 15-én este hozza nyilvánosságra az Oktatási Hivatal. A jelentkezőknek észben kell tartaniuk, hogy sok intézménynél figyelni kell arra, hogy a pontszámot (MSc képzésre való jelentkezésnél) az oklevél-átlag alapján számolják ki, amely szám nem azonos az oklevélben szereplő minősítéssel. Ez egy két tizedes jegyre számolt átlag, amely ha nem szerepel az oklevélben, vagy a leckekönvben, akkor külön oklevél-átlag igazolást kell kérni róla, és ennek másolatát csatolni kell a jelentkezési laphoz.

 Aki mesterképzésre jelentkezik, annak el kell ismertetnie az előképzettségben végzett tanulmányait, illetve a hozzájuk kapcsolódó krediteket. Ezt annak nem kell csak megtennie, aki ún. teljes kreditérték beszámítással figyelembe vehető BSc szakról jelentkezik MSc képzésre. Tehát egy közlekedésmérnöki MSc-hez jó egy közlekedésmérnöki Bsc diploma teljes egészében. Aki azonban más szakról érkezik, pl. a gépészmérnökiről, annak érvényesíttetnie kell megszerzett kreditjeit. A főiskolai oklevéllel rendelkezőknek pedig minden esetben szükségük van az elfogadtatási eljárásra, ha mesterképzésre jelentkeznek.

A dolgot sajnos tovább bonyolítja, hogy ezt a procedúrát minden intézménynél, és minden szaknál, amelyre a felvételiző jelentkezik, külön el kell végezni. Ehhez segítséget az egyetemek honlapján talál mindenki. Könnyebbség az is, hogy az elismertetésnek nem kell készen lennie a jelentkezési lapok beadásával egyidejűleg, erre általában még további egy hónap áll rendelkezésre. Az elismertetésről szóló határozatot pedig nem kell a jelentkezési lappal beküldeni, ez az igazolás az adott egyetem és a felvételiző számára tartalmaz információt ahhoz, hogy a felvételi eljárásban részt vehet, vagy sem. A kredit-elismerési határozat hiányában a jelentkező még elégséges pontszám esetén sem vehető fel, tehát ezt érdemes nagyon komolyan venni.

Azok a hallgatók, akik ebben a félévben, tehát januárban fognak záróvizsgázni és mesterképzésre szeretnének jelentkezni, jól teszik, ha érdeklődnek az előrehozott záróvizsga lehetősége felől. Az oklevél másolatát a dokumentumpótlási határidőig (2010. január 4.) lehet majd beküldeni, ha eddig a határidőig nem készül el, az „oklevél kiállítása folyamatban” igazolás másolata is elegendő.

Díjak és adminisztráció

Korlátlan számú helyre lehet jelentkezni a februárban induló képzésekre. A felvételi jelentkezési lap ingyenesen beszerezhető az egyetemeken, az eljárás díja azonban 9000 forint – ezért az összegért három helyet lehet megjelölni. Aki további helyeket is megjelölne, annak jelentkezésenként további plusz 2000 forintot kell fizetnie. A papír alapú jelentkezés helyett azonban jóval többen választják már az elektronikus jelentkezést, ennek a során a hibás kitöltés veszélye is sokkal kisebb. A jelentkezőknek számolniuk kell azzal is, hogy az egyes intézmények – saját belső szabályzatuk alapján – kérhetnek plusz intézményi eljárási díjat is, ennek összege maximum 4000 forint lehet.

Évről évre nő a keresztféléves képzésekre jelentkezők száma. A tavalyi összesítéseket megvizsgálva az derül ki, hogy a levelező tagozatok a legnépszerűbbek, mind az alapszakok, mind pedig a mesterképzések esetében. Ez egyáltalán nem meglepő annak fényében, hogy a tavalyi jelentkezők csaknem negyede 1972 előtt született, újabb negyede pedig szintén a 80-as évek előtt, amiből világosan látszik, hogy az idősebb – már dolgozó – korosztályok a legaktívabbak a keresztféléves jelentkezésekben. A 2009-re meghirdetett képzések között a gazdálkodás és a menedzsment szakok voltak a legnépszerűbbek, s ez várhatóan idén sem lesz másként.

Az aktuális meghirdetéseket és a tudnivalókat a Felsőoktatási felvételi tájékoztató - 2010. februárban induló képzések című kiadvány foglalja össze, amely idén is felsőoktatási felvételi jelentkezési lap melléklettel jelenik meg.

Kanaki Anna

eduline

 

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu