Október 15-től lehet jelentkezni a keresztféléves képzésekre

Október 15-től lehet jelentkezni a felsőoktatási keresztféléves képzésekre, ezzel egy időben jelenik meg a Felsőoktatási felvételi tájékoztató - a 2009. februárban induló képzések című kiadvány, amely segít eligazodni az érdeklődőknek - tette közzé honlapján az Országos Felsőoktatási Információs Központ.

  • Eduline

A jelentkezési határidő - a korábbiakhoz hasonlóan - november 15-e.

A keresztféléves képzésre azok jelentkezhetnek, akik februárban szeretnék elkezdeni tanulmányaikat. Fontos tudnivaló, hogy a februárban induló képzésekre papír alapon és elektronikusan is lehet jelentkezni. Tavaly a korábbi felvételi időszakokhoz képest többszörösére, 58 százalékra emelkedett az e-felvételit választók aránya.

A szakemberek az elektronikus jelentkezés nagy előnyének tartják, hogy a rendszer automatikusan kiszűri azokat a hibákat, amelyek a kitöltés közben adódhatnak. A keresztféléves képzés ponthatárait január 15-én hirdetik ki.

mti

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.