94 ezren kerültek be a felsőoktatásba - a legjobb felvételiző 480 pontot ért el

Mintegy 94 ezer jelentkezőt vettek fel a 2009/2010-es tanévre az ország különböző egyetemeire, főiskoláira - mondta az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakállamtitkára csütörtökön újságíróknak Budapesten.

  • Eduline

Manherz Károly azután nyilatkozott erről, hogy Bajnai Gordon miniszterelnök, Hiller István oktatási miniszter, valamint Varga István nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter tanácskozott a Magyar Rektori Konferencia elnökségével a Parlamentben.

Közlése szerint az idén 127.500-an jelentkeztek a felsőoktatásba a tavalyi 96 ezerhez képest, tehát jelentős volt a túljelentkezés. Ez azzal indokolható, hogy az ötéves középiskolai képzésben részt vevő 10-12 ezer diák az idén jutott el a felsőoktatásba való jelentkezéshez. Továbbra is népszerűek az orvosi és jogi karok, magas pontszámúak a kommunikációs és pénzügyi szakok, s a Corvinus Egyetem gazdasági szakjai és a nemzetközi tanulmányok szak.

Hozzávetőleg 90 ezren jelentkeztek az idén államilag finanszírozott szakokra, ez "sokkal több", mint egy éve. A felvettek száma körülbelül háromnegyed-egynegyed arányban oszlik meg az államilag finanszírozott helyek javára, a költségtérítéses helyekkel szemben - tette hozzá Manherz Károly. A szakállamtitkár arról tájékoztatott, hogy az idei legmagasabb ponthatár 460 pont körül alakul, de van egy olyan felvételiző is, aki 480 pontot ért el. A legalacsonyabb ponthatár 180 pont körül lesz - mutatott rá.

Mint mondta, pótfelvételit lehet hirdetni mintegy 30 mesterképzési szakra, amelyeket az akkreditációs bizottság január óta elfogadott, de amelyek nem került bele a tavaly decemberi felvételi tájékoztatóba. Mesterképzésre hozzávetőleg 21.700 államilag támogatott helyet hirdettek meg, ezekre körülbelül 14 ezren jelentkeztek. Itt tehát még van lehetőség újabb mesterszakokra bejutni - hangsúlyozta.

Új jelenség, hogy sokan szeretnének bekerülni a négy féléves felsőfokú szakképzések valamelyikére. Erre az államilag finanszírozott helyek száma 12.500, ebből majdnem 11 ezret már betöltöttek. Emiatt az ilyen szakirányú képzésre az idén nem hirdetnek pótfelvételit. Az is vonzó az ilyen típusú képzésben, hogy a felsőoktatási intézmények ezek elvégzéséért pluszpontokat adnak a felvételi pontszámok kiszámításánál - közölte a szakállamtitkár.

mti

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.