94 ezren kerültek be a felsőoktatásba - a legjobb felvételiző 480 pontot ért el

Mintegy 94 ezer jelentkezőt vettek fel a 2009/2010-es tanévre az ország különböző egyetemeire, főiskoláira - mondta az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakállamtitkára csütörtökön újságíróknak Budapesten.

  • Eduline

Manherz Károly azután nyilatkozott erről, hogy Bajnai Gordon miniszterelnök, Hiller István oktatási miniszter, valamint Varga István nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter tanácskozott a Magyar Rektori Konferencia elnökségével a Parlamentben.

Közlése szerint az idén 127.500-an jelentkeztek a felsőoktatásba a tavalyi 96 ezerhez képest, tehát jelentős volt a túljelentkezés. Ez azzal indokolható, hogy az ötéves középiskolai képzésben részt vevő 10-12 ezer diák az idén jutott el a felsőoktatásba való jelentkezéshez. Továbbra is népszerűek az orvosi és jogi karok, magas pontszámúak a kommunikációs és pénzügyi szakok, s a Corvinus Egyetem gazdasági szakjai és a nemzetközi tanulmányok szak.

Hozzávetőleg 90 ezren jelentkeztek az idén államilag finanszírozott szakokra, ez "sokkal több", mint egy éve. A felvettek száma körülbelül háromnegyed-egynegyed arányban oszlik meg az államilag finanszírozott helyek javára, a költségtérítéses helyekkel szemben - tette hozzá Manherz Károly. A szakállamtitkár arról tájékoztatott, hogy az idei legmagasabb ponthatár 460 pont körül alakul, de van egy olyan felvételiző is, aki 480 pontot ért el. A legalacsonyabb ponthatár 180 pont körül lesz - mutatott rá.

Mint mondta, pótfelvételit lehet hirdetni mintegy 30 mesterképzési szakra, amelyeket az akkreditációs bizottság január óta elfogadott, de amelyek nem került bele a tavaly decemberi felvételi tájékoztatóba. Mesterképzésre hozzávetőleg 21.700 államilag támogatott helyet hirdettek meg, ezekre körülbelül 14 ezren jelentkeztek. Itt tehát még van lehetőség újabb mesterszakokra bejutni - hangsúlyozta.

Új jelenség, hogy sokan szeretnének bekerülni a négy féléves felsőfokú szakképzések valamelyikére. Erre az államilag finanszírozott helyek száma 12.500, ebből majdnem 11 ezret már betöltöttek. Emiatt az ilyen szakirányú képzésre az idén nem hirdetnek pótfelvételit. Az is vonzó az ilyen típusú képzésben, hogy a felsőoktatási intézmények ezek elvégzéséért pluszpontokat adnak a felvételi pontszámok kiszámításánál - közölte a szakállamtitkár.

mti

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.