Miután végzel az egyetemen, elkezdődik az a bizonyos nagybetűs élet, vége a gondtalan diákéveknek. És ez nem mindig egyszerű.
1. Vajon mi kell az államvizsgára?
2. Hogy lesz ezek után munkám?
3. Mi lesz, ha soha nem tudok elhelyezkedni?
4. Vajon meg fogok tudni élni?
5. Akkor most már nem lesz időm bulizni?
Bebizonyították, hogy igenis jó Budapesten egyetemistának lenni
Olcsóbb a lakhatás, az étel, a közlekedés, na meg persze a sör is, mint nyugaton. A hvg.hu az Uniplaces francia portálra hivatkozva arról ír, hogy Budapest Varsóval és Portóval a legolcsóbb európai egyetemi nagyvárosok közé tartozik. A 15 várost vizsgáló felmérésben a lakbéreket, a tandíjat, a közlekedési költségeket, illetve az étel- és sörárakat vetették össze.
6. Mostantól mindig korán kell kelni?
7. Nem lesz ez mostantól nagyon unalmas?
8. Mi lesz most?
9. Akkor most felnőtt vagyok?
10. Miért ilyen drága a felnőtt BKV bérlet?
Szerdán reggel 8 órakor kezdődik a közép- és emelt szintű franciaérettségi. Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat a vizsgáról, a pontozásról, a feladattípusokról és a szóbeliről. A franciaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Budapesti Francia Intézetnek.
A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.
A Jászai Mari-díjas színészre megemlékezett alma matere, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is. Egy korábbi videót osztottak meg róla, amelyben a vasúttanszéki folyosókon sétálva mesél az egyetemi éveiről, kedvenc tantárgyairól és egy rosszul sikerült vizsgájáról.
A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.
Évekig bántalmazta a gondjaira bízott gyerekeket egy tatabányai nevelőszülő, de ez csak azután derült ki, hogy az egyik gyerek elkerült tőle, és beszélni kezdett.
Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.
