Rengeteg az üres álláshely, de ki alkalmas betölteni? Mivel foglalkozik a UX-kutató?

Múlt heti cikkünkben írtunk arról, hogy rengeteg szakember hiányzik Magyarországon a felhasználói élménnyel foglalkozó szakterületről. A szakmában csak UX-szakembernek hívott munkakört kívülállóként nehéz elképzelni, ezért megkerestük Kovács Zsuzsát, a Prezi Senior UX-kutatóját, hogy meséljen arról, milyen munkát végez, és kinek ajánlja ezt.

  • Eduline
xLabs

A hazai szokásoktól eltérően a Prezinél két szerepkörre oszlik a szokásosan UX-Designeri pozíció: egy UX-kutató és egy Product Designer dolgozik párban a feladat különböző részein. Zsuzsa a felhasználói kutatásért felel: interjúkat készít a célpiac szereplőivel, hogy jobban megértsék, milyen problémák megoldásán érdemes dolgozniuk, illetve a megoldási lehetőségeket teszteli lehetséges felhasználókkal, hogy az azon dolgozó csapat jobban lássa, megfelelő irányba haladnak-e, és hogy megértsék, hol vannak még javítandó hibák, használhatósági gondok.

Az egész folyamat valódi csapatmunkát igényel, a kutató, a dizájner és a fejlesztők együtt ülnek le a meglévő eredményeikkel, és együtt építik fel a felhasználók életét segítő funkciókat. Ezért elengedhetetlen, hogy hatékonyan tudjon csapatban dolgozni az, aki erre a pályára készül. Emiatt nem is monoton a munkakör, Zsuzsa elmondása szerint neki nincs két egyforma munkanapja.

A szakember szerint az empátia a legfontosabb készség, amit a szakmája igényel. A használhatósági teszt egy nagyon bonyolult helyzet, melynél elengedhetetlen, hogy a kutató bele tudja képzelni magát a tesztelő helyzetébe, hogy tudjon az ő fejével gondolkodni – így tudja csak megérteni, mi okozza a problémákat, félreértéseket a tesztelendő megoldásnál.

Akkor való neked ez a munkakör, ha minden rendszerben meglátod a hibákat. Kovács Zsuzsa például a mindennapi életben is folyton észleli a kényelmetlenségeket okozó apróbb bakikat, melyek másnak talán fel sem tűnnek. Ő programtervező matematikusként végzett, de kiemelkedően alkalmasnak bizonyulnak a munkakörre mindazok, akik szociólógiát, pszichológiát vagy etnográfiát tanultak.

Egy ilyen állásra leginkább - a már Budapesten elérhető felnőttképzések megjelenés előtt - önképzéssel lehetett felkészülni. Korábban már írtunk arról, hogy a felhasználói élménnyel kapcsolatos ismereteket nem oktatják a hazai főiskolákon, egyetemeken. Kovács Zsuzsa szerint a témában megjelenő könyvek és konferenciák segítik leginkább a továbbképzést.

 

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.