Múlt heti cikkünkben írtunk arról, hogy rengeteg szakember hiányzik Magyarországon a felhasználói élménnyel foglalkozó szakterületről. A szakmában csak UX-szakembernek hívott munkakört kívülállóként nehéz elképzelni, ezért megkerestük Kovács Zsuzsát, a Prezi Senior UX-kutatóját, hogy meséljen arról, milyen munkát végez, és kinek ajánlja ezt.
A hazai szokásoktól eltérően a Prezinél két szerepkörre oszlik a szokásosan UX-Designeri pozíció: egy UX-kutató és egy Product Designer dolgozik párban a feladat különböző részein. Zsuzsa a felhasználói kutatásért felel: interjúkat készít a célpiac szereplőivel, hogy jobban megértsék, milyen problémák megoldásán érdemes dolgozniuk, illetve a megoldási lehetőségeket teszteli lehetséges felhasználókkal, hogy az azon dolgozó csapat jobban lássa, megfelelő irányba haladnak-e, és hogy megértsék, hol vannak még javítandó hibák, használhatósági gondok.
Az egész folyamat valódi csapatmunkát igényel, a kutató, a dizájner és a fejlesztők együtt ülnek le a meglévő eredményeikkel, és együtt építik fel a felhasználók életét segítő funkciókat. Ezért elengedhetetlen, hogy hatékonyan tudjon csapatban dolgozni az, aki erre a pályára készül. Emiatt nem is monoton a munkakör, Zsuzsa elmondása szerint neki nincs két egyforma munkanapja.
A szakember szerint az empátia a legfontosabb készség, amit a szakmája igényel. A használhatósági teszt egy nagyon bonyolult helyzet, melynél elengedhetetlen, hogy a kutató bele tudja képzelni magát a tesztelő helyzetébe, hogy tudjon az ő fejével gondolkodni – így tudja csak megérteni, mi okozza a problémákat, félreértéseket a tesztelendő megoldásnál.
Akkor való neked ez a munkakör, ha minden rendszerben meglátod a hibákat. Kovács Zsuzsa például a mindennapi életben is folyton észleli a kényelmetlenségeket okozó apróbb bakikat, melyek másnak talán fel sem tűnnek. Ő programtervező matematikusként végzett, de kiemelkedően alkalmasnak bizonyulnak a munkakörre mindazok, akik szociólógiát, pszichológiát vagy etnográfiát tanultak.
Egy ilyen állásra leginkább - a már Budapesten elérhető felnőttképzések megjelenés előtt - önképzéssel lehetett felkészülni. Korábban már írtunk arról, hogy a felhasználói élménnyel kapcsolatos ismereteket nem oktatják a hazai főiskolákon, egyetemeken. Kovács Zsuzsa szerint a témában megjelenő könyvek és konferenciák segítik leginkább a továbbképzést.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
