Falcsik Mária költőnő Facebook-oldalán írta le, hogyan zaklatta őt egy egyetemi professzor 1974-ben.
A történtek idején 18 éves, magyar szakos gólya volt az ELTE-n, a nagynevű irodalomtörténész professzor – Radnóti Miklós barátja – pedig szombat délelőttre hívta be vizsgázni a Bölcsészkar épületébe. A folytatás egy rémálomnak is beillene a költő leírása alapján - írja a Magyar Nemzet.
Mint Falcsik Mária írja posztjában: „Fölnöttem… azon a '74-es téli délelőttön, önvédő lettem, örökre tekintélytagadó. És, bármikor kész arra, hogy egy molesztáló férfit a közelembe eső bármiféle tárggyal leüssek, megállítsak. Mert sajnos nyílott még rá alkalmam. Végtelen szeretettel gondolok az összes nőtársamra, akiknek erre nem volt ereje vagy módja – máig úgy tartom számon, hogy épp ez az önvédelem volt az, ami miatt nem zavarodtam össze soha az ellenséges hímek és a kedves férfiak viselkedésének differenciált megítélésében.”
Palkovics: Felül kell vizsgálni a Színművészeti etikai kódexét
Az alapprobléma alapvetően etikai, de minden olyan eset, ami túlmegy a normális oktató-növendék viszony keretein, büntetőjogi kategóriába tartozik és akként is kell kezelni - mondta az Emmi oktatási államtitkára. Felül kell vizsgálni a Színművészeti Egyetem etikai kódexét, ha a Sárosdi Lilla által jelzett, illetve az intézményben állítólag történt további zaklatásos esetek a hallgatók és az oktatók függelmi helyzetéből adódhattak - mondta a hvg.hu-nak Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatási államtitkára.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
