Itt oktatják majd a pilótákat és a légiutas-kísérőket

Átadták Budapesten a magyar hátterű Wizz Air diszkont légitársaság új képzőközpontját, ahol naponta háromszáz pilótát és légiutas-kísérőt oktathatnak.

  • MTI
Túry Gergely

A repülőtér közelében lévő új, 30 millió eurós beruházással létrehozott képzési központban két mozgó, úgynevezett full flight szimulátoron képezhetik a pilótákat, a légiutas-kísérők pedig több berendezett kabinban tudják gyakorolni a feladataikat a napi rutintól a kimenekítésig.

Váradi József, a Wizz Air vezérigazgatója beszédében azt hangsúlyozta, hogy az idei aktív év volt, 130 új járatot nyitottak, több mint ezer embert vettek fel, és 2,6 milliárd dollár értékű beruházást hajtottak végre. A forgalom idén a tavalyihoz képest 20 százalékkal emelkedett - tette hozzá.

Mivel jövőre is hasonló forgalomra és dolgozói létszámbővítésre számítanak, mindenképpen szükség volt egy új központra - mondta. Ezzel a légitársaság valamennyi képzése Budapestre költözik. A cég évente 250-300 pilótát és 500 légiutas-kísérőt vesz fel.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.