Az Európai Unióban (EU) a 20 és 34 év közötti munkanélküliek mintegy fele elhagyná lakhelyét, ha máshol kapna munkát, miközben ugyanennyi nem szívesen költözne el egy új álláslehetőség kedvéért. Az adatok szerint a magyar munkanélküli fiatalok 55 százaléka nem költözne el lakóhelyéről munka miatt - közölte jelentésében az unió statisztikai hivatala.
Az Eurostat 2016-os adatokat összesítő felmérése szerint a mobilitásra készen álló munkanélküli fiatalok 21 százaléka kizárólag lakhelye szerinti országban költözne másik településre, míg 12 százalékuk lenne hajlandó egy másik uniós tagállamba költözni munkavállalás miatt. További 17 százalékra tehető azok száma, akik elhagynák az unió területét is azért, hogy munkába állhassanak.
A mobilitásban a fiatalok képzettsége nagy szerepet játszik. A magas iskolai végzettségűek inkább készen állnak arra, hogy a munka miatt máshová költözzenek, mint az alacsonyabban iskolázottak. Az unióban a munkavállaló 20-34 év közötti foglalkoztatottak többsége, 90 százaléka a vizsgált időszakban nem váltott munkahelyet, így nem is költözött. Másik uniós tagállamba a foglalkoztatott fiatalok mindössze 1 százaléka távozott, míg 8 százalékuk az országon belül költözött munkahelye miatt.
A hivatal jelentése azt mutatja, hogy a fiatalok körében országon belül Máltán a legkisebb a mobilitási hajlandóság (27 százalék), alacsony Hollandiában (31 százalék) és Cipruson (32 százalék) is. Országon belül a román és a német fiatalok (37 százalék) a legmobilisabbak, majd Csehország és Írország 20 és 34 év közötti munkakeresői (35 százalék) következnek. Külföldre a legtöbben Észtországból és Horvátországból (26 százalék), majd Szlovéniából (25 százalék) mennének dolgozni. Az unión kívül a legtöbben Svédországból (34 százalék), Spanyolországból és Finnországból (28 százalék) illetve Franciaországból (27 százalék) vállalnának munkát.
A statisztikai hivatal - Magyarország esetében nem reprezentatív - adatai szerint a magyar munkanélküli fiatalok 55 százaléka nem költözne el lakóhelyéről egy munkalehetőség kedvéért, 16 százalékuk Magyarországon belül esetleg lakhelyet változtatna, 20 százalékuk az unión belül másik országba is elköltözne új munkahely miatt, míg 9 százalékuk az Európai Uniót elhagyva is szívesen vállalna munkát.
A rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy a vizsgált időszakban a magyar fiatalok 91 százaléka nem hagyta el lakóhelyét munkahelyvállalás céljából és mindössze 6 százalékuk költözött az országon belül másik településre. A Magyarországon munkát vállalók 2 százaléka érkezett más uniós tagországból - közölte az uniós statisztikai hivatal.
Nagy lesz a baj néhány éven belül: az orvostanhallgató 40 százaléka külföldre menne
A következő években is az orvoshiány lesz az egyik legfeszítőbb pontja a hazai egészségügynek: egy friss kutatás szerint az ötöd- és hatodéves orvostanhallgatók 40 százaléka külföldi munkavállalást tervez, és túlnyomó többségük csak akkor jönne haza, ha alapvető változások történnének a gyógyítás itthoni körülményeiben - írta a Népszava hétfőn.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
