Az Európai Unióban (EU) a 20 és 34 év közötti munkanélküliek mintegy fele elhagyná lakhelyét, ha máshol kapna munkát, miközben ugyanennyi nem szívesen költözne el egy új álláslehetőség kedvéért. Az adatok szerint a magyar munkanélküli fiatalok 55 százaléka nem költözne el lakóhelyéről munka miatt - közölte jelentésében az unió statisztikai hivatala.
Az Eurostat 2016-os adatokat összesítő felmérése szerint a mobilitásra készen álló munkanélküli fiatalok 21 százaléka kizárólag lakhelye szerinti országban költözne másik településre, míg 12 százalékuk lenne hajlandó egy másik uniós tagállamba költözni munkavállalás miatt. További 17 százalékra tehető azok száma, akik elhagynák az unió területét is azért, hogy munkába állhassanak.
A mobilitásban a fiatalok képzettsége nagy szerepet játszik. A magas iskolai végzettségűek inkább készen állnak arra, hogy a munka miatt máshová költözzenek, mint az alacsonyabban iskolázottak. Az unióban a munkavállaló 20-34 év közötti foglalkoztatottak többsége, 90 százaléka a vizsgált időszakban nem váltott munkahelyet, így nem is költözött. Másik uniós tagállamba a foglalkoztatott fiatalok mindössze 1 százaléka távozott, míg 8 százalékuk az országon belül költözött munkahelye miatt.
A hivatal jelentése azt mutatja, hogy a fiatalok körében országon belül Máltán a legkisebb a mobilitási hajlandóság (27 százalék), alacsony Hollandiában (31 százalék) és Cipruson (32 százalék) is. Országon belül a román és a német fiatalok (37 százalék) a legmobilisabbak, majd Csehország és Írország 20 és 34 év közötti munkakeresői (35 százalék) következnek. Külföldre a legtöbben Észtországból és Horvátországból (26 százalék), majd Szlovéniából (25 százalék) mennének dolgozni. Az unión kívül a legtöbben Svédországból (34 százalék), Spanyolországból és Finnországból (28 százalék) illetve Franciaországból (27 százalék) vállalnának munkát.
A statisztikai hivatal - Magyarország esetében nem reprezentatív - adatai szerint a magyar munkanélküli fiatalok 55 százaléka nem költözne el lakóhelyéről egy munkalehetőség kedvéért, 16 százalékuk Magyarországon belül esetleg lakhelyet változtatna, 20 százalékuk az unión belül másik országba is elköltözne új munkahely miatt, míg 9 százalékuk az Európai Uniót elhagyva is szívesen vállalna munkát.
A rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy a vizsgált időszakban a magyar fiatalok 91 százaléka nem hagyta el lakóhelyét munkahelyvállalás céljából és mindössze 6 százalékuk költözött az országon belül másik településre. A Magyarországon munkát vállalók 2 százaléka érkezett más uniós tagországból - közölte az uniós statisztikai hivatal.
Nagy lesz a baj néhány éven belül: az orvostanhallgató 40 százaléka külföldre menne
A következő években is az orvoshiány lesz az egyik legfeszítőbb pontja a hazai egészségügynek: egy friss kutatás szerint az ötöd- és hatodéves orvostanhallgatók 40 százaléka külföldi munkavállalást tervez, és túlnyomó többségük csak akkor jönne haza, ha alapvető változások történnének a gyógyítás itthoni körülményeiben - írta a Népszava hétfőn.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
