Rossz hírünk van: ettől (is) függ, ki kapja meg az állásokat

A Jobinfo.hu álláskeresési portál olvasóinak 75 százaléka szerint a csinos, vonzó külsővel rendelkezők nagyobb eséllyel indulnak egy-egy állásért.

  • Eduline
Shutterstock

A portál közleménye szerint erre utal felmérésük, amelyben 1901 olvasók válaszait összesítették. A megkérdezettek a 18-65 év közötti korosztályhoz tartoztak, 60 százalékuk álláskeresőként, 40 százalékuk pedig állással rendelkező munkavállalóként regisztrált. Mennyit keresnek a friss diplomások? Itt találjátok részletes összefoglalónkat.

Az álláskeresők szerint a meghirdetett álláshely elnyeréséhez a legfontosabb tényezők sorrendben: a munkaadó és munkavállaló között kialakuló szimpátia az interjún, a szakmai tapasztalat és felkészültség, illetve a személyes ismeretség. Ezekhez képest a végzettséget, és az életkort a kérdezettek már nem ítélték döntő szempontnak - derül ki a kutatásból.

Az olvasói válaszok azt mutatták, hogy 10 munkavállalóból 9 hajlandó engedni az általa megjelölt összegből. A többség (58 százalék) akkor is beadja a jelentkezését, ha nem minden paraméterben felel meg az álláshirdetésnek.

Az állásinterjúra történő felkészüléskor a válaszadók 40 százaléka nem csak az adott cég weboldalát, hanem az intézményről az online közösségi fórumokon megjelent híreket is áttekinti.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.