Melyik a legszebb budapesti egyetemi épület? Indul a szavazás

Szerintetek melyik a legszebb budapesti egyetemi épület? Az egykori Fővámpalota, amelyben ma a Budapesti Corvinus Egyetem működik? Vagy a Műegyetem hatalmas főépülete, esetleg a lenyűgöző belső tereiről híres Zeneakadémia? Szavazzatok!

  • Eduline
Horváth Szabolcs

A szavazás első körében hét régi egyetemi épületet választottunk ki - köztük van az ELTE Múzeum körúti épületegyüttese és az Egyetem téri épület, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szentkirályi utcai épülete, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, valamint a Corvinus főépülete is.

Vasárnapig szavazhattok, méghozzá itt:

Jövő héten jelentkezünk a szavazás második körével, és persze nem feledkezünk meg a modern - de kifejezetten szép - egyetemi épületekről sem. Ha tippet adnátok nekünk, írjatok kommentet!

Vége a szavazásnak, megvan a legszebb vidéki egyetemváros

Tegnap éjfélkor lezárult a legszebb vidéki egyetemváros szavazás, több mint 21 000 ember szavazott az eltelt egy hét alatt, a győztes pedig hamar megszerezte a vezetést és a verseny végéig tartotta is. A szavazás első körében azt a húsz magyarországi várost gyűjtöttük össze, ahol van önálló felsőoktatási intézmény vagy egyetemi-főiskolai kar, és amelyek az ország legnépesebb települései közé tartoznak.

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.