Az informatikai területen egyre nagyobb trend, hogy nem feltétlenül kell diploma ahhoz, hogy valaki jó pozícióból induljon a munkaerőpiacon.
A teljes népességet tekintve a felsőfokú végzettséggel rendelkezők továbbra is sokkal jobb életminőségre számíthatnak az OECD-országokban folytatott kutatások 2017-es beszámolója szerint. Mindazonáltal – mutat rá a felmérés – a felsőfokú végzettségűek körében sem egyformák a kilátások. A mérnöki, illetve infokommunikációs szakterületen végzők messze felülteljesítenek (88%-os foglalkoztatottsági arány), szemben a tudományos, elméleti vagy művészeti szakirányokról kikerülőkkel (81%-os arány). Az ő mutatóik inkább állnak közelebb a középfokú végzettségűek foglalkoztatottsági, kereseti és életminőségi mutatóihoz.
Az oktatási és munkaerőpiaci szakértők arra számítanak, hogy idővel egyértelmű átrendeződés lesz kimutatható. Az informatika szakterületén a közép- és felsőfokú végzettség közötti éles határ eltűnik: diploma nélkül is sokkal jobb kilátásokra számíthatnak az infokommunikációs szektor dolgozói, mint adott esetben más szakirányok diplomásai.
Részben ezt a sejtést mutatták ki a London Economics kutatói, Marguerita Lane és Gavan Conlon. A hagyományos oktatási rendszerből adódó egzisztenciális lépcsőzetességet a közbenső és pótlólagos tanfolyamok képesek kisimítani. Mi több, aki csak középfokú képesítést szerzett, de rendelkezett számítógépes ismeretekkel, az egyértelműen jobb kilátásokra számíthatott, mint aki felsőfokú képesítéssel, de informatikai ismeretek nélkül kívánt a munkaerőpiacon érvényesülni.
A jövőben a képzések átalakulnak. Nem egy „üdvözítő” egyetemi végzettség határozza majd meg az élethosszig tartó, egyfókuszú karriert, hanem egymásra épülő vagy egymást kiegészítő képzések sorozata. Ezekkel sokkal gyorsabban és rugalmasabban fedhetők le a várhatóan folyamatosan átalakuló piaci igények, a munkavállalók pedig jobb fizetéshez jutnak.
Évekig kiszorultak az iskolákból, most azonban több civil szervezet is abban bízik, hogy ismét tarthat foglalkozásokat a diákoknak. Arról kérdeztük őket, mi történt velük a korlátozások óta, és mit várnak az új tanévtől.
„A luxus és a kiváltságosok jóléte fontosabb volt, mint a hozzáférhető tudás” – mondta Magyar Péter az ELTE tanévnyitóján, ahol többek között a hazai felsőoktatás átalakítása, a tanárképzés és az egyetemi dolgozók fizetése is szóba került.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
Idén kevesebb gyerek tért vissza az óvodákba, illetve kezdte meg első óvodai évét, mint tavaly. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint összesen 319 ezer óvodás kezdte meg a 2026/2027-es nevelési évet, csaknem hatezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter közlése szerint az Erasmus program a 2026/2027-es tanévtől ismét elérhetővé válik minden magyar egyetemistának. A kormány augusztus végéig elvégezte a szükséges intézkedéseket.
A 2026/2027-es tanév előtti nap még mindig százas nagyságrendben keresnek pedagógusokat iskolákba, óvodákba és a szakszolgálatokhoz.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
