Lássuk, mennyit tudtok a miskolci egyetemről: kétperces teszt
A Miskolci Egyetemre jártok, vagy oda szeretnétek jelentkezni? Akkor ezt a tesztet ki kell próbálnotok. Lássuk, mennyire vagytok tisztában az egyetem történetével.
Az utóbbi időben is több kutatás foglalkozott azzal, hogy milyen hatással van a fiatalokra, ha túl sokat használják a Facebookot vagy az elektronikai eszközeiket

Kettős érzésekkel néznek a kutatók a Facebook és a közösségi oldalak, valamint a fiatalok kapcsolatával. Vannak, akik szerint jó és rossz hatásai is lehetnek, viszont sokan vannak, akik azt vallják, hogy egyértelműen káros, ha a gyerekek ilyen oldalakat használnak.
Ezt támasztotta alá A Clinical Psychological Science nevű szaklapban hétfőn megjelent kutatási eredménye is, amely összefüggést talált a fiatalok kütyühasználata és a lelki állapotuk között - írja a hvg.hu. A tanulmányban két középiskola diákjait vizsgálták meg, és arra az eredményre jutottak, hogy minél többet használják ezeket az eszközöket, annál mélyebb depresszió alakulhat ki náluk. Sőt, jóval nagyobb jelét mutatták annak is, hogy öngyilkossági kísérletet akarnak elkövetni.
A közösségi oldalak használata kapcsán ugyanerre az összefüggésre jutottak – vagyis minél többet facebookozik valaki, annál mélyebb depresszióba kerülhet, és annál nagyobb lesz az esély az öngyilkosságra.

Ugyanakkor két brit tudós, Pete Etchells és Amy Orben a Guardian című lapban írtak egy cikket, amelyben a fenti tanulmány állításait cáfolták meg. A szakemberek szerint a kutatási eredményt publikáló amerikai pszichológus professzor, Jean Twenge megállapításai túlzóak. Az eredmény ugyanis azt a látszatot kelti, mintha a fiatalok okostelefon vagy számítógép-használata mindenkinél komoly kockázatot jelentene, holott úgy látják, ez egyáltalán nincs így.
A Miskolci Egyetemre jártok, vagy oda szeretnétek jelentkezni? Akkor ezt a tesztet ki kell próbálnotok. Lássuk, mennyire vagytok tisztában az egyetem történetével.
Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
Már 2024-ben kérdéseket vetett fel, hogy miért érkeztek vietnámi állampolgárok Magyarországra egy mindössze 16 órás életmentő képzés miatt. A Népszava akkor olyan dokumentumokat szerzett meg, amelyekben a tanfolyam időtartamáról eltérő adatok szerepeltek, miközben egy kiszivárgott hangfelvételen a miniszterelnök testvére a vietnámiak vízumkérelmeinek akadályozása miatt panaszkodott.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
Néhány nap múlva indul a jelentkezés a központi írásbelire.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium engedélye nélkül sem a tanárok szerződtetését, sem a diákok kikérését nem tudták elintézni.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.